
További Gazdaság cikkek
-
Rendkívüli döntést hozott a jegybank, nyomós oka lehetett rá
- Nem csökken a csokinyuszik ára, de a minőségről így sem mondunk le
- Szijjártó Péter: Minden korábbinál magasabb a háború eszkalációjának veszélye
- Nem várt hatás: az infláció miatt csökkenhet a háztartások adóssága
- Átlagosan bruttó 730 ezret keresnek, de mégis van bőven üres pozíció
Megérkezett az élelmiszerárstop: február elsejétől korlátozzák a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és a 2,8 százalékos tehéntej árát is. Az intézkedés 90 napig fog tartani, és a forgalmazók nem tehetik majd meg, hogy nem árulják a felsorolt termékek valamelyikét, ugyanis a kormány előírta számukra a megfelelő mennyiség polcon tartását – mondta el a Világgazdaság podcastjén Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója.
A tanácsadó szerint a rezsicsökkentés és az üzemanyagárak befagyasztása idáig 1-1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, amihez az élelmiszerárak stopja még hozzáadhat további fél százalékpontot a jövőben.
AZ intézkedésekkel így összesen 2-2,5 százalékponttal szoríthatta vissza a kormány az inflációt
– folytatta –, aminek a segítségével az infláció 5 százalékon alakulhat 2022-ben. Szerinte a háromszázalékos jegybanki inflációs célt 2023 elejére érhetjük el.
Nagy Márton szerint a tavalyi gazdasági növekedés 6 százalék felett alakult, amely egy százalékkal magasabb, mint a 2019-es teljesítmény. A 2022-es bővülés 5 százalék körüli lehet majd, amely szerinte ugyancsak szép teljesítmény lesz. Kiemelte, hogy a hazai munkaerőpiac is új erőre kapott: 4,7 millió ember foglal helyet a hazai munkaerőpiacon és dolgoznak, és 3,6 százalék a munkanélküliségi ráta. Hozzárakta, hogy míg hazánkban tavaly novemberében 7,4 százalék volt az infláció, addig Lengyelországban tavaly decemberben 8,9 százalékos volt az általános áremelkedés üteme.
A tanácsadó úgy tartja, hogy jövőre 3,9 százalékra, 2024-re pedig 3 százalékra csökkenhet a központi deficit.
Rámutatott arra is, hogy kiemelten oda kell figyelni a hitelpiacra, amely leszorulhat a magas infláció miatti magas kamatokat mellett. Szerinte ugyanis a hitel nélküli gazdasági növekedés egy rossz folyamat, és ezt egyedül az infláció csökkentésével tudjuk elkerülni. A tanácsadó kiemelte:
ha további külső hatások érik majd a magyar gazdaságot, újabb állami beavatkozások lesznek szükségesek.
(Borítókép: Sózott sertéscombok 2017. március 27-én Riano di Langhiranóban. Fotó: David Silverman / Getty Images)