Kétségessé vált az atomerőmű-projektek finanszírozása az unióban

Az egyetemi tanár az Inforádiónak azt mondta: az Európai Bizottság a jövőben attól tenné függővé ezen üzemek támogatását, hogy azokat a fenntartható befektetések közé sorolják-e. Brüsszel célja ugyanis, hogy három évtizeden belül az Európai Unió klímasemlegességet érjen el.

Aszódi Attila gazdasági, politikai és nem környezetvédelmi indíttatásúnak tartja a besorolás körül kialakult vitát. Az egyetemi tanár úgy fogalmazott: zöld köntösbe próbálják bújtatni az energiapolitikai vitákat. Szerinte számítások révén könnyen belátható, hogy önmagában a szélenergia nem elegendő a villamosenergia-igények kielégítésére, azaz szükség van más forrásokra is. Míg Németország kivezeti az atomenergiát, addig Franciaországnak esze ágában sincs, hiszen működésképtelenné válna az ország, ahogyan például Magyarország vagy Szlovákia is.

Ugyanis az egyezmények értelmében az egyes tagállamok saját maguk határozhatják meg az energiapolitikájukat.

Aszódi Attila úgy látja: azt kellene vizsgálni, hogy egyes projektek mennyiben segítik a fenntarthatóságot. Ennek az értéknek azonban nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi oldala is van. Szerinte nem az a kérdés, hogy az atomenergia vagy a földgáz mennyiben zöld, hanem az, hogy az európai villamosenergia-rendszer miként képes kiszolgálni a piaci igényeket a lehető legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás mellett.