Ezek a családtámogatások tűnnek el a választási év végére

Eredményes időszakon van túl Novák Katalin, aki 2021 végén – bő három és fél esztendő után – távozott a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztról, hiszen számos népszerű támogatás az ő nevéhez köthető. A politikus 2022-ben a Fidesz köztársaságielnök-jelöltjeként folytatja pályafutását, a korábbi posztjával járó feladatokat pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterre testálták át.

A poszttal járó feladatok azonban fogyatkozni látszanak, a Novák Katalin idején bevezetett családtámogatások jó része ugyanis az idei év végén megszűnik. A népszerű konstrukciókat eleve jellemzően 2022 végéig vagy közepéig hirdették meg, és egyelőre – bár messze még az év vége – nem esik szó arról, hogy ezek folytatódnának.

Vége a babavárónak

A legnépszerűbb az összes új támogatás közül minden bizonnyal a babaváró hitel, amelyből a 2019. júliusi bevezetés óta tavaly november végéig 1600 milliárd forintnyi igénylést fogadtak be a bankok. Az eredeti kormányrendeletben – amelyben meghirdették a (legalábbis női ágon) fiatal házaspárok számára a maximum 10 millió forintos, húszéves futamidejű kamatmentes hitelt – is az állt már, hogy 2022. december 31-ig lehet maximum igényelni a kölcsönt. Mivel szinte mindenki a maximális összeget kéri, a november végéig benyújtott igénylések alapján eddig legalább 160 ezer család igényelte ezt a hitelt.

A legtöbben, akik gyereket terveznek, már túlestek az igénylésen, azok viszont, akik most estek szerelembe, vagy döntöttek a családalapításról, jobban járnak, ha sietnek, hiszen az év végén véget ér a lehetőség. A kormány persze úgy is dönthet, hogy meghosszabbítja a babaváró támogatás igénylésének idejét, de egyáltalán nem biztos, hogy megteszi.

A hitel kamata ugyanis csak az igénylő házaspárok számára nulla, ha teljesítik a feltételeket, vagyis öt éven belül születik egy gyerekük, az állam a bankok számára súlyos kamatterhet fizet a kölcsön után. A babaváró hitelnél a kamattámogatás az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által megadott, az ötéves magyar állampapírok aukciós hozamából számolt referenciaértékhez igazodik. Az állam a referenciakamat 130 százalékát plusz 2 százalékpontnyi kamattámogatást fizet ki a bankoknak.

Egyre többe kerül az államnak a támogatás

Csakhogy a referenciakamat 2019 második felében, a kölcsön indulásakor még igazán alacsony volt, novemberben például csupán 1 százalékon állt. Azóta viszont fordult a kocka, a kamatok tavaly nyár óta rohamtempóban emelkednek, most már 3,68 százalékos a referenciakamat, és tekintettel arra, hogy az ötéves állampapírok aukciós átlaghozama legutóbb 4,28 százalékos volt, a másodpiaci hozam pedig már 4,6 százalék fölött van, borítékolható, hogy nőni fog a referenciakamat is.

Ez pedig az állam számára azt jelenti, hogy miközben a 2019 végén, 2020 elején felvett babaváró támogatások után – 10 millió forintos kölcsön esetében – csupán 330 ezer forintot fizet ki évente a bankoknak, a most felvett kölcsönök már ennek több mint duplájába, évente 678,4 ezer forintjába kerülnek a költségvetésnek.

Az első, olcsó hitelek kamatfordulója 2024-ben lesz, kérdés, akkor mekkora lesz az ötéves hozam, de könnyen lehet, hogy magasabb, mint 2019-ben volt. Onnantól kezdve pedig az állam a régi babavárók után is kemény kamatokat fizethet majd ki. Ha összegyűlik az idei év végéig mintegy 2000 milliárd forintnyi babaváró hitel, és a lejáró kölcsönök átlagosan 4-5 százalékos ötéves kamatszint mellett árazódnak át, az hosszabb távon 150-180 milliárd forintos éves kamatterhet jelent a költségvetésnek, azonfelül, hogy a két-három gyereket is vállaló családoknak a tőketartozást is elengedi. Kérdés, hogy ezt akarja-e a kormány tovább növelni, a babaváró program folytatása ugyanis ezt jelentené.

Otthonfelújítás: aki bújt, aki nem

Az otthonfelújítási támogatást pontosan egy évvel ezelőtt vezették be a gyereket nevelő családok számára, és szintén 2022 végén fut ki a program. A hárommillió forintos vissza nem térítendő kedvezményre tömegek startoltak rá, főleg, miután az állam kedvezményes hitellel is megtámogatta a konstrukciót. A programban a családok egy legalább hatmillió forintos felújításnál akár 3 millió forintnyi támogatást kaphatnak, ha a korszerűsítés megfelel a feltételeknek, és megfelelő arányban számlát is tudnak hozni a felhasznált alapanyagokról és a munkálatokról.

A lakásfelújítóknak sietniük kell, ha részt akarnak venni a programban, mert az év végéig az utolsó számlát is be kell adniuk a kincstárhoz, ha részesülni szeretnének az állami milliókból. A folytatás pedig kérdéses, mert a programnak vannak hibái. A vissza nem térítendő támogatás eleve sokba kerülnek az államnak, a kedvezményes hitelek kamattámogatása pedig szintén növeli a kiadásokat, hiszen a kamatok egyre magasabbak. Ráadásul időközben az is kiderült, hogy az állami milliók nem is biztos, hogy oda mennek, ahová szánták azokat, vagyis a családokhoz, hanem az építőanyag-forgalmazókhoz és a kivitelezőkhöz. Az alapanyagárak ugyanis elszálltak, a szakemberek pedig egyre többet kérnek az elvégzett munkákért, ha talál egyáltalán megfelelő kivitelezőt a család a felújításhoz.

A falusi csok is búcsúzhat

Búcsúzik a falusi csok (családi otthonteremtési kedvezmény) is, ez a támogatás még az év végéig sem tart, csupán 2022. június 30-ig lehet igénybe venni. 2019 közepén pontosan három évre hirdette meg a kormány. Ezt a kedvezményt a támogatott településeken ingatlant vásárló és bővítő, felújító családok vehetik igénybe. Akik vásárolnak is házat valamelyik hátrányos helyzetű településen, azzal a kikötéssel kaphatnak falusi csokot, hogy a juttatás legalább felét az ingatlan bővítésére vagy felújítására kell fordítaniuk.

Ha csupán felújításról, bővítésről van szó, egy gyerek esetében 300 ezer, két gyereknél 1,3 millió, három vagy több gyereknél 5 millió forint támogatás adható. Ha a család ingatlant vásárol, és azt újítja fel, a támogatás ennek a kétszerese lehet. Ahogy a csok esetében, a falusi csoknál is van lehetőség arra, hogy előre vállalt gyerekekre is igénybe vegyék a házaspárok a juttatást.

Új feltétel viszont az idén, hogy ha változott a tervezett gyerekszám, vagy másik csokképes ingatlanba költözne a család, akkor a megelőlegező kölcsönt csak akkor kaphatja meg másodjára, ha az előzőleg nyújtott összeg feltételeit már teljesítette, vagyis megszülettek a vállalt gyerekek, vagy pedig, ha nem születtek még meg, akkor visszafizette a pénzt az államnak.

Meddig lesz elég a zöldhitel?

A 2021-es év egyik legnagyobb dobása a magyarországi lakáshitelpiacon a Zöld Otthon Program volt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Növekedési Hitelprogram keretében nyújt most kamatmentes forrást a bankoknak, hogy azok energiatakarékos ingatlanok vásárlását finanszírozzák belőle magánszemélyek számára. A maximum 2,5 százalékos kamatozású hitel, amelynek egy részét ráadásul akár 0 százalékos kamatozású csokhitellel is helyettesíthetik a családok, nagyon népszerű. Ez nem véletlen, hiszen a kamatozása olyan alacsony, hogy gyakorlatilag nem éri meg nem felvenni, még annak sem, akinek van elég önereje az ingatlan kifizetésére.

Az MNB viszont eredetileg csak 200 milliárd forintos keretet szánt a programra, amely a becslések szerint akár egy éven belül ki is merülhet. Az első három hónapban a keret mindössze tizede fogyott el, 753 szerződést kötöttek a bankok 22 milliárd forint értékben a program keretében, ennek a felét saját építésű ingatlanokra vették fel az igénylők. A következő hónapokban azonban várhatóan emelkedik majd az igénylések és a folyósítások volumene is.

Az MNB eddig nem közölte, hogy ha kimerül, emelné a Zöld Otthon Program keretösszegét, a Növekedési Hitelprogram (NHP) korábbi fázisaiban viszont ez gyakran megtörtént. Ameddig a monetáris tanács úgy látta, kedvező hatással van a program a gazdasági folyamatokra, nem zárta el az olcsó forrást a bankok és a hitelfelvevők elől. Az MNB folyamatosan hangsúlyozza, hogy a zöld pénzügyek iránti elkötelezettsége erős, és tavaly bejelentette, hogy a jövőben a saját eszközeivel leginkább fenntarthatósággal kapcsolatos programokat kíván támogatni. Ez alapján lehet remény arra, hogy a keretet ezúttal is emelik majd, ha kimerül.

Kamatstop: a devizahitelesek újabb megmentése

Karácsonyi ajándékként újból megmentette a kormány az egykori devizahiteleseket és sok már olyan adóst, aki változó kamatozású vagy az idei első félévben kamatfordulós jelzáloghitelben ül. A kölcsönök kamatát a tavaly október végi szinten befagyasztották, emiatt mintegy 470 ezer adós jár valamivel jobban, mint ha a piaci szinthez igazodva emelkedne a hitelének a kamata és ezzel a törlesztőrészlete.

A kamatstop viszont szintén csak 2022. június 30-ig szól, bár vannak hírek arról, hogy esetleg meghosszabbítanák. A bankok ez ellen nyilvánvalóan tiltakozni fognak, hiszen az érintett ügyfeleket már évek óta figyelmeztetik arra, hogy egy kamatemelési ciklus milyen veszélyekkel jár a törlesztőrészletek kapcsán, és ajánlanak fel nekik többféle fix kamatozású hitelkiváltási lehetőséget. Mindezt ráadásul nem is saját indíttatásból, hanem az MNB utasítására teszik. Az érintett adósoknak azonban csupán a 6,5 százaléka hallgatott eddig a figyelmeztetésre, a többiek fittyet hánytak rá, és maradtak a kockázatos hitelben. Még az egykori devizahitelesek többsége is így tett, pedig ők igazán jól tudhatják, milyen az, amikor a törlesztőrészletek hirtelen elszabadulnak.

Mindenesetre most a kormány és az MNB is azt kommunikálja: ezt a félévet arra kapták a bankok és az érintett ügyfelek, hogy kiváltsák a kockázatos hiteleiket fix kamatozásúra. Ez a jelenlegi helyzetben jó döntés lehet, hiszen a hozamgörbe lapos, a rövid referenciahozamok és a hosszúak között kicsi a különbség, vagyis a fixesített hitelek törlesztőrészlete legfeljebb minimális mértékben lesz majd nagyobb, mint a változó kamatozásúaké lenne.

Véget ér az nagycsaládosok autóvásárlási támogatása is

A három- vagy többgyermekes családok 2019. július 1-je óta a legalább hétüléses új személygépkocsi vásárlásához 2,5 millió forint (de legfeljebb a vételár 50 százalékának megfelelő) vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a Magyar Államkincstártól. Az indulása óta stabilan népszerűnek bizonyuló támogatást is csak 2022 utolsó napjáig lehet majd igényelni.

(Borítókép: Egy fiatal anya gyermekeivel sétál egy babaváró támogatást hirdető plakát mellett a Városligetben. Fotó: Róka László / MTVA / Bizományosi / MTI)