Tizenöt éves rekordot ért el a lakásdrágulás az unióban

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a múlt év negyedében 3,1 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az előző negyedévhez képest az uniós országokban. Ez 15 éves csúcsot jelent – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Hasonló drágulási ütemre a 2005 óta vezetett Eurostat-adatsorban nem volt példa. A rekordértékben szerepet játszik a koronavírus-járvány és az európai gazdaságban megjelent inflációs nyomás is. A legnagyobb drágulás Csehországban történt, kimagasló, több mint 7 százalékkal drágultak a lakóingatlanok. Majd Hollandia és Litvánia következik 5,9 és 5,4 százalékos negyedéves drágulással.

A visegrádi országok közül Szlovákiában 4,7 százalékos, Lengyelországban pedig 2,6 százalékos áremelkedés történt.

2021 júliusa és szeptembere között

Csehországban 22 százalékkal, Litvániában 18,9 százalékkal, Észtországban 17,3 százalékkal nőttek az árak. Magyarország a 12,6 százalékos eredményével már csak a középmezőnyben foglal helyet.

Magyarországon visszafogottabb lett a lakásdrágulás, az elmúlt években látott és 2021 első félévében tapasztalt nagyobb tempójú áremelkedéshez képest.

Beigazolódni látszanak az ingatlan.com előrejelzései, miszerint kiegyensúlyozottabb, de emelkedő pályára kerültek a lakóingatlanok árai a hazai piacon. Ez egyszerre jelent jó hírt az eladóknak és a vevőknek is. A vásárlók enyhébb ütemű és kiszámíthatóbb lakásárváltozással tudnak számolni, a lakástulajdonosok vagyoni helyzete viszont tovább javul, mivel az ingatlanok értéke nem csökken. Ez azért is fontos, mert Magyarországon európai szinten is kiugróan magas, 90 százaléknál nagyobb a saját tulajdonú lakásban élők aránya

– mondta Balogh László, az ingatlan.com szakértője.

Egész éves viszonylatban a 2020-as adatok a legfrissebbek, ahol az EU és az eurózóna előző évhez képest mért 5,2 és 5,5 százalékos lakásdrágulása szintén nagyobb mértékű a magyarországi 4,9 százaléknál.

(Borítókép: Martin Divisek / Bloomberg / Getty Images)