Európai Bizottság: Magyarország uniós jogot sértett az Aegon felvásárlásánál

Az Európai Bizottság előzetesen állásfoglalást adott ki arról, hogy a magyar kormány egy 2021. április 6-i döntésével megvétózta az Aegon biztosító felvásárlását. A bizottság ebben megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot a lépéssel.

Tavaly márciusban jelentették be, hogy az Aegon Magyarország – a régió legnagyobb biztosítótársasága – a jövőben a bécsi központtal működő Vienna Insurance Group (VIG) tagjaként működik tovább. Az üzletet azonban a Belügyminisztérium a veszélyhelyzet idején alkalmazandó, gazdaságvédelmi intézkedésről szóló kormányrendeletre hivatkozva megakadályozta.  Az Európai Bizottság emiatt tavaly ősszel indított vizsgálatot a magyar kormány ellen, szerintük jogtalanul akadályozták meg az üzletet a veszélyhelyzeti kormányzásra hivatkozva. 

Az ügy következő fejleménye az volt, hogy decemberben kiderült: magyar tulajdonba kerülhet az Aegon. A Pénzügyminisztérium akkor azt jelentette be, hogy megállapodást írt alá Magyarország és a Vienna Insurance Group, aminek köszönhetően az állam 45 százalékos tulajdont szerezhet az Aegon biztosítóban és azon kívül még az Union Biztosítóban is.

Erre az ügyre reagált most csütörtökön az Európai Bizottság. Azt írták: a magyar döntés megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét. Állásfoglalásuk szerint: 

A bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálata tekintetében, a tagállamok pedig nem alkalmazhatják nemzeti jogszabályaikat ezekre az ügyletekre. 

Hozzátették: „A tagállamok csak akkor hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében, ha ezek az intézkedések összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és ha az intézkedésekről a tagállam – néhány kivételes esettől eltekintve – tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság ellenőrzi az intézkedések megfelelőségét és uniós joggal való összeegyeztethetőségét, és azt is megvizsgálja, hogy valóban jogos érdek védelmére irányulnak-e”.

A bizottság szerint „kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete értelmében Magyarország jogos érdekeinek védelmére irányul-e”. Ezért előzetesen úgy ítélik meg, hogy Magyarország érvelése nem kielégítő, és így a vétó sem volt jogos.

A bizottság arra kérte a magyar kormányt, hogy 10 munkanapon belül reagáljanak az állásfoglalásukra. 

Ha a válasz nem oszlatja el teljes mértékben az aggályokat, a Bizottság végleges döntést hozhat az ügyben, megállapítva, hogy Magyarország megsértette az EU összefonódás-ellenőrzési rendeletének 21. cikkét, és elrendelheti a vétó visszavonását

– írták a közlemény végén.

(via ec.europa.eu)