Sorozatban nyolcadszor is emelt az alapkamat szintjén az MNB
További Gazdaság cikkek
-
A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak? - Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody's
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
A jegybank az elemzői várakozásoknál nagyobb mértékben, 50 bázisponttal 2,9 százalékra emelte az alapkamatot, és ugyanekkora mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is, így az egynapos betét kamata 2,9, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 4,9 százalék lett.
Tavaly év végén némi csalódottságot váltott ki az elemzőkből a decemberi kamatemelés, jelentősebb szigorítást vártak. A mai kamatemelési várakozás konszenzusa viszont elég egységesen 30 bázispont volt – szemben a kedden bejelentett 50 bázispontos emeléssel –, azaz 2,7 százalékos alapkamatot vártak erre a hónapra, az év végére pedig 4,25 százalékot a Portfolio felmérésében részt vevő elemzők. Az MTI beszámolója szerint az irányadó kamat csúcspontját 4,8 százalékra teszik az elemzők, amit az idei második negyedévben érhet el, és úgy számolnak, hogy a jövő év első felében egyesül újra az alapkamat és az egyhetes betéti ráta.
Tavaly novemberi kamatmeghatározó ülésén jelentette be a monetáris tanács, hogy ismét elválasztja az egyhetes betét kamatát az alapkamattól. Azóta négy százalékra emelte az irányadóvá vált kamatot a múlt év végéig, és az idén még nem változtatott rajta, mert a forint árfolyama nem kényszerítette erre.
Erősödött a forint a kamatemelésre
A forint egyébként az év eleji euróval szembeni 370-es szint környékéről 355 alá erősödött januárban, sőt járt 352-nél is. Az elmúlt napokban azonban ismét 360 fölé gyengült, a keddi kamatdöntést is ekörül várta. A kamatemelésre erősödéssel reagált a magyar fizetőeszköz, pár perccel a döntést követően az árfolyam 359,2 forinton állt az euróval szemben.
Az egyhetes rátával a rövid távú piaci kilengésekre igyekszik reagálni a jegybank, míg az alapkamattal az infláció mélyebb gyökereit célozza meg. Az elemzők arra számítanak, hogy az irányadó egyhetes rátát ezután havonta egyszer, a kamatdöntés után fogja változtatni a jegybank, amennyiben rendkívüli fejlemények nem kényszerítik gyors beavatkozásra.
Az alapkamat mai emelése azért is látszott indokoltnak, mert a fogyasztói árak decemberi emelkedése a várakozásokkal ellentétben nem bizonyult mérsékeltebbnek az előző havinál, éppen úgy 7,4 százalékos volt.
Az elemzők egy része a termelési költségek emelkedése és a vállalatok átárazási képességének ereje miatt azon sem lepődne meg, ha januárban még emelkedne is az éves infláció üteme.
Az MNB Monetáris Tanácsa júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020. júliusa óta állt 0,60 százalékon.
(Borítókép: Bődey János / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
