- Gazdaság
- gazprom
- export
- gázszállítás
- bulgária
- bosznia-hercegovina
- oroszország
- németország
- energiaválság
Sokkal kevesebb orosz gáz érkezett Európába
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
A Gazprom gázexportja a Független Államok Közösségén (FÁK) kívül az egy évvel korábbinak csaknem felére esett idén januárban, amikor történelmi csúcsra, ezer köbméterenként ezer dollár fölé emelkedett az energiahordozó szerződéses ára.
A cég tájékoztatása szerint a FÁK-on kívüli (amely a Kínába irányuló szállításokat is magában foglalja) országokba 11,4 milliárd köbméter földgázt szállított januárban, ami 41,3 százalékkal, azaz nyolcmilliárd köbméterrel kevesebb, mint 2021 azonos időszakában. A Gazprom egyúttal hangsúlyozta:
A társaság továbbra is a fogyasztók kérésének megfelelően, a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően szállít gázt.
Egyes nem FÁK-országokba ugyanakkor nőtt a gázexport januárban, Bulgáriába 20,6 százalékkal, Bosznia-Hercegovinába pedig 12,9 százalékkal bővült a kivitel.
A Gazprom januárban 47,4 milliárd köbméter földgázt termelt, ez 0,5 milliárd köbméterrel több, mint tavaly januárban.
Kritikus szinten a német gáztározók
Kritikus szintre, 37 százalékra süllyedt a németországi földgáztárolók töltöttsége. A tárolókat üzemeltető vállalkozások szövetségének (Initiative Energien Speichern – INES) ügyvezetője, Sebastian Bleschke kiemelte, hogy
a veszélyt jelző piroson állnak a szövetségi kormány által meghatározott mutatók, ami azt jelenti, hogy február elejére a kockázati forgatókönyvek biztosításához szükséges tárolási célszintek alá estek.
Az INES a Becker Büttner Held (BBH) ügyvédi iroda által a szövetségi gazdasági minisztérium számára 2015-ben készített szakértői véleményre hivatkozik. A szerzők ebben kimutatták, hogy február 1-jén negyvenszázalékos tárolási szintre lenne szükség ahhoz, hogy Németország megbirkózhasson hét nap rendkívüli hideggel.
Egy harminc napig tartó fagyhullám átvészeléséhez ötvenszázalékos töltöttségi szint szükséges, ahhoz pedig hatvanszázalékos, hogy Németország ellátási fennakadás nélkül kibírja az orosz gázszállítások valamilyen politikai konfliktusból fakadó egy hónapos kiesését. Február 1-jére egyik cél sem teljesült.
A tározók töltöttsége már a fűtési szezon őszi kezdete előtt jelentősen elmaradt a 85 százalék körüli hosszú távú átlagtól. Ennek fő oka valószínűleg az volt, hogy az importőrök nem akarták megfizetni a magas gázárakat, ezért visszafogták a tárolást. Emellett Oroszországnak szállítási problémái voltak a gáztermelésben bekövetkezett műszaki zavarok miatt.
Németország nem nélkülözheti az orosz gázt
Az E.On vezetője a német energiaválsággal kapcsolatban elmondta, hogy Németország nem nélkülözheti az orosz földgázt. Leonhard Birnbaum vezérigazgató kiemelte: Németország már csak azért sem mondhat le az orosz importról, mert a nukleáris energia mellett a kőszénre alapozott energiatermelést is kivezeti. Ezért nem azon kellene gondolkodni, hogy miként oldható meg az energiaellátás orosz földgáz nélkül – világított rá.
Az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító Északi Áramlat földgázvezeték üzembe helyezésre váró második vezetékpárja, az Északi Áramlat–2 körüli vitákról elmondta, hogy a fejlesztés energiagazdasági szempontból hasznos Németországnak.
A politikai megközelítésű értékelés eltérő eredményre vezethet, de ezt a politikában kell megvitatni
– fogalmazott Leonhard Birnbaum.
(Borítókép: MTI / EPA / Szergej Ilnyickij)