Ennyit vehet el az államtól a rezsicsökkentés

Noha az orosz–magyar földgázvásárlási szerződés árképlete titkos, a KSH földgázimportra vonatkozó adatsorai alapján kiszámítható, hogy októberben nagyságrendileg mekkora lehetett az eltérés a rezsicsökkentett lakossági ár és a valós beszerzési ár között – írja a Népszava. Az októbertől hatályos új, 15 éves futamidejű, évi 4,5 milliárd köbméteres gázvásárlási szerződésről, mellyel kapcsolatban ma tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvában arról, hogy ellátásbiztonsági okokból megemelnénk egymilliárd köbméterrel az éves vásárlást, az elmúlt hónapokban annyi már kiderült, hogy kikerült belőle az olajár-indexálás, és inkább a holland TTF gáztőzsde árait követi, ami épp az ősszel, és különösen októbertől kezdett durván elszállni, csak abban a hónapban 35 százalékos drágulást jegyeztek fel.

A lap számításai szerint a KSH külkereskedelmi statisztikái alapján októberben az állami MVM 167 forintot fizethetett a beszerzett földgáz köbméteréért, míg a lakossági rögzített gázár 2014 óta 101 forint köbméterenként, amelyből nagyságrendileg 50 forint lehet maga a gázmolekula ára, a fennmaradó rész pedig az áfa mellett rendszerhasználati tárolási és egyéb díjakat tartalmaz.

ráadásul úgy, hogy minden bizonnyal van némi árkisimító hatás a TTF aktuális áraihoz képest, és nem azonnal, hanem csak hónapokkal később szűrődik be a valódi drágulás. Az újság szerint egyébként már az októberi tarifa is jelentősen megugrott, 24,8 százalékkal haladta meg az előző havit, igaz, ez elmarad a TTF 35 százalékos emelkedésétől. Az újság szerint az októberi, ezer köbméterenként 553 dolláros orosz díjunk egyébként pont megfelel a Gazprom által nyilvánosságra hozott európai átlagárnak. Mindez indokolhatja a MVM év végi, 208 milliárd forintra rúgó tőkeemelését is. A Népszava mindezt úgy értékelte, hogy a számok tükrében Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Szijjártó Péter megközelítése sem helytálló, amely szerint az új magyar–orosz szerződés biztosítaná a rezsicsökkentés fenntartását.

A Portfolio múlt heti, becslésekre alapozott számításai ennél magasabb árkülönbséggel készültek, és az alapján évi 400-450 milliárd forint és – megawattóránként 80 euró éves átlagos európai gázár mellett – 800-850 milliárd forint közé tette az MVM potenciális veszteségét.

A KSH-adatok tanúsága szerint egyébként eközben a leszállított mennyiség – a 2018 és 2020 májusa közötti élénk hullámzásokat követően – nem mutatott érdemi kilengéseket: az havi 500-600 millió, évi hétmilliárd köbméter körül alakult.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal friss jelentése szerint egyébként ez a veszteség akár tovább is nőhetett, mivel decemberben rekordot döntött a magyar földgázfogyasztás:

A hazai gáztőzsdén a másnapi árak megawattóránként 90 euró szintről indulva bejárták a 70-179  eurós tartományt, és ismét újabb árcsúcsok dőltek meg. Ez persze elsősorban a vállalati és önkormányzati fogyasztók számára volt fontos, a lakosságot nem érintette. Az árak szélsőséges mozgásának jellemzésére a jelentés példaként említette, hogy volt olyan nap, amikor 13 százalékot emelkedtek az árak, míg máskor közel 31 százalékkal csökkentek.

A jelentés szerint a hazánkba érkező import mennyisége decemberben az előző havi szinten alakult, a környező országok importigénye viszont megemelkedett, így az ellátásban továbbra is nagy szerepet töltött be a kitárolás. A magas induló készletnek köszönhetően december végén még így is 50 százalékos volt a tárolók telítettsége, ami megfelel a 2018-as évben jellemző értéknek. A hivatal közleményében hangsúlyozta, hogy az egyetemes szolgáltatásért felelős szereplők, az energetikai hivatallal egyeztetett módon, piaci eszközök igénybevételével fenntarthatóan biztosítani tudják a jogszabályokban meghatározott végfelhasználói, azaz a rezsicsökkentett árakat a lakosság számára.

Nemzetközi kitekintésében viszont arról számolt be a hivatal, hogy meglehetősen volatilis volt az európai földgázpiac decemberben: az ütemes növekedés után a hónap második felére rekordmagasságba szöktek az árak, majd a hónap eleji szint alá korrigáltak. Az árkiugrást a hideg időjárás, a kínálati szűkösség, valamint a szélcsendes időjárás, a nukleáris erőművi kapacitások kiesése miatti addicionális európai erőművi kereslet, valamint nagymértékben az európai- és világpolitikában kialakult bizonytalanságok együttes hatása okozta. Az év végén az enyhébb időjárás hatására csökkent az árnyomás a piacokon. Mivel decemberben az európai gázárak átmenetileg még az ázsiai piacon kialakult árakat is meghaladták, ezért megindult a szabad LNG-készletek Európába áramlása, ami hűtötte a piacot. A hónap közepén az európai kereskedők megawattóránként 33,45 eurós maximum többletet is fizettek a rugalmas LNG-forrásokért.

Az árak rendkívüli szintjét elsősorban az okozta, hogy Európában a korábbi éveknél számottevően alacsonyabb a tárolókban felhalmozott gázkészlet, és az Északi Áramlat–2 engedélyezésének elhúzódása, az orosz–ukrán konfliktussal és a Gazprom európai szállításainak csökkenésével kapcsolatos hírek nyomán az import növelése is korlátokba ütközött. A piac érzékenyen reagált minden olyan hírre, ami a gázkereslet vagy -kínálat negatív alakulásával volt kapcsolatos, ami korábban nem látott mértékű kilengéseket okozott a földgáztermékek árában.

Az emelkedő árak ellenére az előző havinál csak kis mértékben több import forrás érkezett az európai piacokra. Nőtt az LNG-import mennyisége, az orosz import viszont 23 százalékkal elmaradt az előző év decemberében szállított mennyiségtől. Ennek következtében Norvégia, ami az EU-ban felhasznált földgáz mintegy 25 százalékát szállítja, 139,9 százalékos éves exportnövekedést ért el.

(Borítókép: Balint Porneczi / Bloomberg via Getty Images)