Így hatott a települések népességére a falusi csok

Még 2019 júliusában vezették be a falusi csokot. A konstrukció célja, hogy támogatást biztosítson a kistelepüléseken meglévő lakóépületek korszerűsítésére, bővítésére és megvásárlására, továbbá hogy lassítsa vagy megállítsa, esetleg visszafordítsa a falvak elnéptelenedését.

Azonban ha idén nem hosszabbítják meg a támogatást, úgy június 30-án lejár. Jelenleg 2486 településen lehet igénybe venni a támogatást, egy erre vonatkozó kormányrendeletben a teljes településlista megtekinthető.

A listára olyan ötezres lélekszám alatti települések kerültek, melyek népességében a 2003–2018 közötti időszakban csökkenés állt be, illetve olyanok, amelyek a hátrányosabb helyzetű járásokban találhatók.

A Pénzcentrum arról ír, hogy a falusi csok programban részt vevő 2486 település közül 69-ben nem változott a népességszám 2019 január 1. és 2021. január 1. között, a listán szereplő településeket tekintve pedig 1407 helyen csökkent a népességszám. A cikkből kiderül, hogy 2,68 százalék volt az átlagos csökkenés.

A legkisebb arányú csökkenés Farkaslyukban volt, mindössze 0,05 százalék (1945-ről 1944-re). A legnagyobb pedig Lasztonyán, ahol a 25,64 százalékos eredmény szerint 78 főről 58-ra csökkent a népességszám. A csökkenési lista mediánjának értéke ebben az időszakban 2,03 százalék volt.

A lakosságszám összevetéséből az is kiderült, hogy a falusi csokban részt vevő települések közül 1012-ben viszont nőtt a népesség az elmúlt két évben. Az átlagos növekedés 3,52 százalék lett.

A legnagyobb növekedés Iborfián történt, bár a 75 százalékos eredménnyel 8-ról mindössze 14 főre emelkedett a népesség. A legkisebb emelkedés Hajmáskéren történt, ahol a 0,03 százalékos eredménnyel 3088-ról 3089 főre módosult a lakosságszám. A növekedési lista mediánja 1,96 százalék lett.