A szerbek léket üthetnek a szankciókon?

Számos kulturális kötelék van Szerbia és Oroszország között. Erre jó példa, hogy március 5-én orosz szimpatizánsok tüntettek is II. Miklós orosz cár emlékműve előtt,  és kiálltak Vlagyimir Putyin és az Ukrajna ellen megindított orosz invázió mellett. Alekszandar Vucsics úgy döntött, nem áll be a sorba, és nem szankcionálja Moszkvát. Így ahhoz kétség sem férhet, hogy Szerbia szerepe a szankciók kapcsán felértékelődik.

Szerbia számára ez most egy nagy lehetőség lehet arra, hogy rajta keresztül lehessen üzletelni az oroszokkal: Belgrádnak vannak európai uniós csatlakozási szándékai, jó a kereskedelmi kapcsolata több EU-s országgal, és megbízható, stabil devizával rendelkezik.

Szerbiának a szankciók elutasítása az EU számára is kellemetlen kérdéseket vet fel:

Az EU határozottan sajnálja, hogy Szerbia nem csatlakozik az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, ami árt az uniós csatlakozási folyamatának

–  derül ki az Európai Parlament állásfoglalásából.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már többször járt Szerbiában. Mind a politikai vezetés, mind a lakosság nagy része szívélyesen fogadta, mint „az ország barátját”. Múlt év novemberében Vucsics meglátogatta Putyint Szocsiban, ahol a két elnök egy gázmegállapodást kötött, amit a szerb vezető „hihetetlen” megállapodásnak nevezett – ennek az egyezménynek köszönhetően a szerbek kedvezményes áron kapják az orosz gázt.

Most az orosz agresszióra adott nyugati szankciók bevezetésekor egy pillanatig úgy tűnt, hogy Vucsics hezitál. Mostanra egyértelművé tette, hogy nem fogja alkalmazni a szankciókat Moszkvával szemben.

Április 3-án Szerbiában is választások lesznek, a Politicónak nyilatkozott Vuk Vuksanović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ elemzője, és így fogalmazott:

Putyin és Oroszország népszerűsége szürreálisan magas szintet ért el a szerb lakosság körében. A politikusok attól félnek, hogy ha bármit tesznek, ami oroszellenesnek minősül, azzal a választóik jelentős részét magukra haragítják.

Tehát a választások fényében a Moszkvával való bármilyen nagyobb szakítás zavarokat okozhat.

Szláv és ortodox keresztényekként sok orosz és szerb hagyományos szövetségesnek és kulturálisan közel állónak tartja magát. Ez a narratíva a szerb lakosság nagy részében meghonosodott. A történelemben számtalan példa van a két nép véd- és dacszövetségére, mostanában a szerb politikai elittől megfigyelhető, hogy ezt sulykolják is.

Milyen hatása van ennek a szankciókra?

Elképzelhető az a szcenárió, hogy Oroszország Szerbián keresztül kijátssza a szankciókat. Egyszerűen a pénzeket Belgrádon keresztül vezetik át, vagy a kereskedelmi forgalmukat arra szervezik, ezzel kikerülve a nyugati szankciókat. A Krím és Szevasztopol Oroszország általi 2014-es annektálása során is számos pletyka felröppent arról, hogy ezt az utat járják be az oroszok.

Mindezek mellett fontos, hogy az egész orosz–európai kereskedelmi kapcsolatot ezen keresztül nem lehet orvosolni. Moszkvát keményen érintették a szankciók, és ezen ilyen lehetőségek sem sokat segítenek. Illetve feltehetően az EU valamilyen úton megpróbálja majd ezeket a „kiskapukat” becsukni. A gazdasági szankciók megkerülésére Moszkva számára a kriptopiac is a segítségére lehet, de ott is akadnak még kérdőjelek.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő hétfői cikkünket itt találja.

(Borítókép: Andrej ISAKOVIC / AFP)