Jön az orosz gáz Európába, de meddig?

Annak ellenére, hogy a nyugati szankciók sorozata Oroszországot sújtja válaszul az ukrajnai invázióra, egy dolog eddig nem sérült:

Európa továbbra is nagymértékben függ az orosz gáztól, amely az európai szükségletek mintegy 40 százalékát fedezi a Reuters elemzése szerint. Most sokan attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt a szankciók megtorlására használhatja. 

Oroszország a hosszú távú szerződések teljesítése érdekében szállít gázt Európába. Tavaly óta azonban csak a szerződés szerinti mennyiséget szállítja le, mondván, hogy egyetlen vevő sem kért további mennyiséget, valamint az oroszoknak sincs sok tartaléka.

Ez az árak megugrását okozta, mivel a múltban Oroszország általában többet szállított. Az árak azért is emelkedtek, mert a többi nagy termelő sem tudott több gázt szállítani a világjárvány utáni gazdasági fellendülés miatt növekvő kereslet közepette. Oroszországnak azonban, amely Ukrajnán és más kelet-európai országokon átmenő vezetékeken keresztül pumpálja a gázt, szüksége van a bevételre, talán most jobban, mint valaha. Ukrajna betiltott néhány határon átnyúló gázkereskedelmi tevékenységet, de kijelentette:

Ukrajnán belül azonban a belföldi fogyasztásra szolgáló néhány másodlagos elosztóvezetékben az invázió miatt károk keletkeztek. Kénytelenek voltak leállítani a szállítást több régióba, így több százezer lakos maradt gáz nélkül.

Egyelőre az oroszok nem ezzel válaszolnak

A Kreml közölte, hogy válaszolni fog a nyugati szankciókra. A gázszállítások leállítása azonban nem érdeke, mivel ez megfosztaná Oroszországot a szükséges bevételtől. Továbbá jól tudják Moszkvában, hogy ez felgyorsítaná a nyugati országok azon törekvéseit, hogy átálljanak más energiahordozókra az orosz gázról. 

Emlékezetes, hogy tavaly év végén, amikor Belarusz a Minszk elleni nyugati szankciókra válaszul azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a területén áthaladó vezetékeket, Moszkva sietett megnyugtatni európai ügyfeleit, hogy minden jelenlegi és jövőbeli szállítási kötelezettségét teljesíteni fogja.

Hiába jön gáz keletről, Németországban is felgyorsultak azon törekvések, miszerint hogyan csökkenthetnék az orosz gáztól való függőséget, többek között a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálok építésének felgyorsításával, valamint a széntüzelésű erőművek tervezett bezárásának elhalasztásával.

Elhangzott az első fenyegetés

A legfrissebb fejlemények ugyanakkor azt mutatják, hogy Moszkva fontolgatja a keményebb intézkedéseket is. Tükörválaszként az Oroszországgal szemben az európai energiaválsággal kapcsolatban megfogalmazott alaptalan vádakra és az Északi Áramlat 2. gázvezeték elleni tilalmakra, Oroszországnak minden joga megvan arra, hogy embargót rendeljen el a teljesen feltöltött Északi Áramlat 1.-en keresztüli gázszállítás leállítására – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn újságíróknak.

Egyelőre azonban nem hozunk ilyen döntést. Senki sem profitálna belőle. Bár egyes európai politikusok az Oroszország elleni nyilatkozataikkal és vádaskodásaikkal ebbe az irányba terelnek bennünket

– mondta Novak.

A miniszterelnök-helyettes szerint Oroszországnak nincs köze a kőolaj és a földgáz világpiaci árának emelkedéséhez, és az MTI összefoglalója szerint az árrobbanásért az európai politikusok felelőtlen nyilatkozatait tette felelőssé. Felhívta a figyelmet arra, hogy többen közülük az orosz kőolajtól és földgáztól történő megszabadulásra hívtak fel. Novak szerint európai tisztségviselők ismét Oroszországra próbálják hárítani saját energiapolitikájuk elmúlt évekbeli kudarcait.

Ezek következtében az energiaforrások árának erőteljes emelkedésének vagyunk tanúi. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy Oroszországnak semmi köze a jelenlegi árrobbanáshoz és a piaci volatilitáshoz

– hangoztatta.

Novak emellett emlékeztetett rá, hogy Oroszország biztosítja az európai országok gázfogyasztásának 40 százalékát, mindig is megbízható partner volt, a Gazprom pedig maradéktalanul teljesíti a gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit. Rámutatott, hogy ezen túlmenően az Ukrajnán át történő gázszállításokat napi 109 millió köbméterre növelték, amely körülbelül évi 40 milliárd köbméternek felel meg.

„Az Ukrajnán keresztüli tranzit ma 100 százalékban teljesül. Ugyancsak szállítunk az Északi Áramlat 1.-en, a Jamal-Európán, a Török Áramlaton és a Kék Áramlaton keresztül” – jelentette ki.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő hétfői cikkünket itt találja.

(Borítókép: A Gazprom orosz gázvezetékei. Fotó: Alexander Zemlianichenko Jr. / Bloomberg via Getty Images)