A szankciók lebegtetése csak olaj a tűzre

Az olajpiac három okból kifolyólag már az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása előtt is késélen táncolt:

1. Egyre nagyobb volt az aggodalom, hogy a kínálat nem lesz elegendő a zavarok fedezésére.
2. A kereslet és a kínálat közötti egyensúly már tavaly is szűk volt.
3. A fosszilis tüzelőanyagok fogyasztása fellendült a koronavírus okozta visszaesés óta. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hivatalos előrejelzése arra számít, hogy a globális olajkereslet az év végére visszatér a járvány előtti szintre.

Oroszország a maga 4,5 millió hordó/nap nyersolajexportjával és további 2,5 millió hordó/nap olajtermékexportjával a világ második legnagyobb kőolajexportőre az Economist szerint. A világgazdaság így súlyos csapást szenvedne egy orosz gázexport-korlátozás miatt – függetlenül attól, hogy ezt egy amerikai vezetésű energiaembargó eredményezi vagy Vlagyimir Putyin gazdasági bosszúja.

A nyugati vezetők se nem egységesen, se nem következetesen nyilatkoznak ebben a témában, és ez rögtön megrángatja minden alkalommal a piacokat. Előfordul az is, hogy

Persze az orosz olajembargó kilátásba helyezése dilemmát jelentett az amerikaiak számára is. Az érme egyik oldalán az volt, hogy a nyugati vezetők katonai harcok nélkül akarják büntetni Moszkvát. A másik oldalán, hogy Oroszország exportja olyan nagy, hogy ha kollektívan mindenki leállítja, azzal a világgazdaság stabilitását kockáztatják.

Kedden végül bejelentették, hogy orosz gáz- és olajstopot rendelt el az Egyesült Államok. Ugyanakkor jelenleg Európában nincsenek szankciók az orosz gázon, és az orosz vezetés többször is elmondta, hogy maradéktalanul teljesíti a szerződésekben vállaltakat. Ebből az következik, hogy gyakorlatilag csak az információk és a hangulat mozgatja az árakat.

Az ellentmondásos nyilatkozatok és a hirtelen változtatott stratégiák folyamatosan tovább drágítják az olajat. Akinek nincs hosszú távú szerződése Moszkvával, az pont, hogy egyre drágábban veszi így az olajat minden egyes ilyen sajtótájékoztató után.

Nézzük, ki mit mondott erről!

Az USA és a szövetségesei korábban együtt vizsgálták egy esetleges tilalom lehetőségét – amit végül kedden meg is léptek –, hogy megbüntessék Oroszországot az ukrajnai invázió miatt. Németország és Hollandia azonban hétfőn elutasította ezt a tervet. 

Joe Biden amerikai elnök kormánya hétfő reggel a Brent olajfajta árát 14 éves csúcsra lökte, miután bejelentették, hogy az orosz olajimport tilalmáról tárgyalnak – írta a Telegraph. Az USA, Nagy-Britannia és Kanada kormánya keddig csak az orosz olajszállító tartályhajókat szankcionálta.

A Downing Street-i sajtókonferencián az orosz olajra vonatkozó esetleges brit tilalomról Boris Johnson azt mondta:

amit három-négy héttel ezelőtt talán nem gondoltunk volna, most már napirenden van.

Ezt azt követően mondta, hogy az USA nyilvánosságra hozta a tilalomról szóló tárgyalásokat. Johnson maga figyelmeztetett arra, hogy az orosz energiaembargó „nem olyasmi, amit a világ minden országa megtehet”. Majd hozzátette:

a különböző országokban különböző függőségek vannak, és ezt szem előtt kell tartanunk. Még Oroszországból sem lehet egyszerűen egyik napról a másikra lezárni az olaj és a gáz felhasználását.

Keddre végül a britek is megszülték a döntést: csatlakoznak az amerikai szankciókhoz, bevezetik az embargót az orosz olaj-, gáz- és szénimportra. 

Viszont továbbra sincs hivatalos európai uniós döntés az ügyben.

Olaf Scholz német kancellár azt mondta korábban, hogy országa energiaellátása „más módon nem biztosítható”, mivel nagymértékben függ a keletről érkező vezetékektől.

A Kreml már korábban közölte, hogy válaszolni fog a nyugati szankciókra. Kedden Oroszország közölte, hogy lezárhatja a Németországba vezető gázvezetékét, ha a Nyugat esetleg szankcionálja az orosz olajat. Mivel ez jelentős bevétel Moszkvának, a szállítások leállítása nem érdeke.

Magyarország „nem támogatja”

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint „a szankciók már most komoly veszteséget jelentenek” a magyar gazdaságnak.

A forintra és a magyar emberekre a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy lebegtetik a szankciók kiterjesztését az energiaszertorra.

Nyilatkozata egyértelmű: a szankciók nem tennének jót a magyar gazdaságnak.

Az Egyesült Államok sem teljesen mentes, de az eurózóna különösen függ az orosz energiától. A Goldman Sachs elemzőinek becslése szerint az olajárak tartós 20 dolláros emelkedése 0,6 százalékponttal rontaná az euróövezet GDP-növekedését az idén.

A büntetőintézkedések lebegtetése az energiaszektorra tovább emeli az olajárakat. Ha az orosz földgáz áramlása leállna, az még további 2,2 százalékpontos csökkenést okozna Európa GDP-jének. Ez azokra az országokra többszörösen is igaz, ahol a deviza gyenge volt, amikor kitört a háború.

• Az IEA szerint tavaly összesen 155 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Európába, ami az összes import 45 százalékát, illetve az összes fogyasztás 40 százalékát tette ki.
• Magyarország kitettsége 10,2 milliárd köbméter a Gazprom adatai szerint.
• Ausztria gázfogyasztása 8,5 milliárd köbméter a Gazprom adatai szerint.

A G7 készített egy térképet, ahol jól látszik, hogy ahogy haladunk nyugatról Kelet-Európa felé, úgy emelkedik az orosz gázfüggőség – így az orosz gázról érkező információk azonnal beárazzák a forintot is, amely jelenleg teljesen ki van téve olyan erőknek, amiket a magyar gazdaságpolitika alakítói nem tudnak befolyásolni.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő keddi cikkünket itt találja.

(Borítókép: Varga Mihály 2021. december 14-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)