Nem bitcoinba menekítik az oroszok a vagyonukat
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát, háborút kirobbantva ezzel Európa keleti felén – az orosz narratíva szerint „különleges katonai műveletet” hajtanak csak végre. Aztán szép sorjában Európától Amerikáig egyre több szankciót jelentettek be Oroszország ellen, a rubel árfolyama beszakadt, az orosz tőzsdét pedig egyetlen nap alatt „bedarálták”, az invázió megkezdése óta sem nyitott ki. A legutóbbi hírek szerint – az orosz jegybank honlapja alapján – most péntekig tart zárva a tőzsde, de a hétfői nyitás egyelőre még erősen képlékeny. A hasonló bejelentéseket az elmúlt hetekben újabbak követtek, azaz folyamatosan elnapolták a kereskedés megnyitását.
Az elmúlt hetekben többen is bemondták, hogy a klasszikus „menekülőeszközök” – például a megbízhatónak vélt devizák, arany – mellé felsorakozhatnak majd a kriptodevizák is. Miután kiderült, hogy az egyik legjelentősebb kriptotőzsde csak a szankciós listán lévő orosz ügyfeleket blokkolja – tehát nem minden oroszt –, meg is ugrottak az árfolyamok, de a nagy áttörés végül elmaradt – legalábbis eddig biztosan.
A háború kirobbanása óta eltelt néhány hét adatai alapján az látható, hogy a teljes kriptopiac kapitalizációja
- február 23-án 1700 milliárd dollár körül mozgott,
- március 18-án kora délután pedig 1810 milliárd dollár környékén állt.
Ez nincs tízszázalékos bővülés sem – aki követi a piacot, az tudja, hogy igen jelentős kilengésekkel működik a piac. Március 1-jén ugyan megközelítette a 2000 milliárd dollárt a piaci kapitalizáció, azonban megállt a növekedés, sőt, azóta járt már 1700 milliárd alatt is. (A legmagasabb pontját tavaly novemberben érte el a kriptopiac, megközelítve a 3000 milliárd dollárt.)
A legjelentősebb kriptodeviza, a bitcoin árfolyama is hasonlóan alakult – lévén, hogy a teljes piac több mint 42 százalékát teszi ki.
Az invázió megkezdése előtt 38-39 ezer dollár környékén mozgott a bitcoin árfolyama, majd a háború hírére nagyot csökkent, 35 ezer dollár alá is benézett. Március elején azonban már 45 ezer dollár felett is járt a bitcoin, de egyelőre mégis úgy fest, hogy a befektetők nem ebbe az eszközbe „menekítik” a vagyonukat: péntek kora délután 40 ezer dollár környékén mozgott az árfolyam. Igaz ez a többi jelentősebb kriptodevizára is: a piac majdnem ötödét kitevő ethereum grafikonja is ugyanúgy néz ki, mint a bitcoiné.
Szóval olyan óriási többletkereslet nem alakult ki a kriptodevizák iránt az elmúlt hónapban, legalábbis a Coinmarketcap adatai alapján ez nem látszik.
(Borítókép: Brent Lewin / Bloomberg / Getty Images)