Technikailag államcsőd van Oroszországban

Úgy alakul ki a legrosszabb gazdasági helyzet, amely egy nemzetgazdasággal megtörténhet, hogy az állam a természetes működéséhez többet költ, mint amennyi bevétele van, még ha ez részben teljesen normális is lehet. Ahhoz, hogy többet tudjon költeni, mint amennyi bevétele van, folyamatosan állampapírokat bocsát ki, vagy esetleg hitelt vesz fel. Probléma akkor van, ha egy államnak nem érkeznek meg a bevételei. Ekkor ugyanis visszaváltáskor nem tudja kifizetni az állampapírokat, annak kamatait, vagy ha hitelt vett fel, akkor annak a törlesztőrészletét. Ilyenkor történik meg az, hogy az állam bejelenti a csődhelyzetet.

Szét kell választani azt, hogy egy nemzetgazdaság gyakorlatilag teljesen vagy technikailag megy csődbe. Az előbbi esetet könnyebb megérteni, hiszen itt arról beszélünk, hogy az államnak egyszerűen szó szerint nincs pénze, hogy fizesse a kintlévőségeit. Az utóbbi, amiről most Moszkva esetén beszélhetünk, akkor áll fenn, ha egy állam az előre megállapodott feltételek szerint nem fizeti a tartozásait: vagy késik; vagy nem abban a devizában fizeti, amiben megállapodtak; esetleg tudná, de politikai okokból nem fizeti a kötelezettségeit – és az ezekhez hasonló verziók. Tehát itt azokról beszélünk, ahol

Virovácz Péter, az ING vezető makroközgazdásza az Indexnek azt mondta, Oroszország esetében most arról van szó, hogy „nem előre megadott feltételek szerint fizetnek”. 

Ez nem jelenti azt, hogy nem képes finanszírozni a tartozásait. Az oroszok a fennálló dollártartozásukat nem dollárban, hanem rubelben fizették ki. Mivel a szerződésekben nem ez volt, technikailag beállt az államcsőd.

Emiatt még senki nem tekint úgy Oroszországra, hogy képtelen lenne visszafizetni az adósságát. Mind a Fitch, mind a Moody’s hitelminősítő lereagálta az orosz–ukrán konfliktust: leminősítették az Orosz Föderáció államadósságának besorolását, az utóbbi adósosztályzata már csődközeli helyzetre utal. Azért sorolták be az oroszokat bóvli kategóriába, mert befagyasztották az orosz eszközöket; az arany- és devizatartalékok egy részéhez nem férnek hozzá; a rubel elképesztő módon meggyengült; 20 százalékra emelkedett az alapkamat mértéke; bezárt a tőzsde; a külföldi befektetők és a tőke folyamatosan menekülnek Oroszországból. Az elemző szerint, ha ezeket a tényezőket berakjuk egy pénzügyi modellbe, akkor „minden szempontból villog a piros lámpa”.

A hitelminősítők soha nem politikai befolyás alapján végzik a munkájukat. Teljesen transzparens modell alapján sorolnak be államokat, rengeteg mutatót számszerűsítenek, amelyek alapján kijönnek ezek az osztályzatok – itt szubjektív értékítéletnek nincs helye a szakértő szerint.

Gyakorlatilag is államcsődbe mehet Oroszország?

Az, hogy egy államnak elfogy teljesen a pénze, nem gyakori jelenség, de 10 évente globális szinten elmondható, hogy valaki belecsúszik, vagy a közelébe jut – utoljára 2020-ban Libanon jelentett teljes államcsődöt. Oroszországban pedig utoljára 1998-ban volt ilyen, Borisz Jelcin alatt. 

Ahhoz, hogy gyakorlatilag is csődbe menjen az orosz gazdaság, több dolognak kell egyszerre történnie, de arra az elemző felhívja a figyelmet, hogy a csődkockázati biztosítások – amiket a befektetők a befektetésük biztosítása kötnek – már nagyon drágák, és jelenleg 50 százalék felett járnak. Ez azt jelenti, hogy egy orosz befektetés esetén a felét biztosításra kellene költeni, ha pénzt helyeznének bele.

Lényegében a piac már felkészült, és beárazott egy gyakorlati orosz államcsődöt is

– mondta az Indexnek Virovácz Péter.

Ha beáll egy ilyen államcsőd, minden megváltozik Moszkvával kapcsolatosan. Egy láncreakció indul el, bedől az egész orosz piac, amiből egy bankpánik, majd bankválság is következik. Itt már nagyon nehéz kontroll alatt tartani a befektetéseket. Egy ilyen helyzetet akart a Magyar Nemzeti Bank elkerülni, amikor nemrég a Sberbank csődje után felvetődött kételyeket rendkívül gyorsan és határozottan rövidre zárta, jelezve:

Virovácz Péter szerint egy esetleges teljes orosz államcsődöt sem fogják a magyarok érdemben érezni:

A mindennapi életünkre se egy ukrán, se egy orosz esetleges teljes államcsőd nem fog hatást gyakorolni. Nem gondolom, hogy egy ilyen eseménynek globális válság lenne a következménye.

A történelem során már többször volt arra példa, hogy egy állam nem tudta fizetni a kintlévőségeit. Magyarországon is volt ilyen helyzet, kétszer is a modern korban, 1932-ben és 1941-ben. Az elemző sajnos nem tudja kizárni, hogy ez most megtörténhet Moszkvával. Szerinte

Vannak olyan háborúk, amelyek annyira meg tudnak viselni egy államot, hogy az államcsőd közelébe kerül – erre talán a legjobb példa a francia forradalom előtti francia gazdaság. De ennek a közelében sincs még Moszkva.

Kijev sem áll kimondottan jól

A hitelminősítőknél az ukránok is gyakorlatilag „bóvliban” vannak. Könnyen belesodródhatnak egy államcsődbe: a gazdaságukat az oroszokénál jobban megviseli ez a háború, és mint korábban említettük, bármilyen esetben átütemezik a tartozásuk fizetését, az technikai államcsődöt jelent. De jelenleg Ukrajna mindent a vállaltak szerint fizet, a megadott időben.

Az oroszoknak Kína kivételével nem sokan segítenének – ellentétben Ukrajnával, ahol könnyen elképzelhető, hogy az orosz katonai bakancsokat felváltják a nyugati bankárok lakkcipői. De itt már nagyon erősen benne van egy politikai szál is, hiszen ahogy a makrogazdasági szakértő felhívta a figyelmet:

Az ukrán államcsőd politikai, az orosz államcsőd viszont gazdasági kérdés.

Sőt, ahogy arról korábban volt szó, Kijev egyelőre fizeti az államadósságát. Az elemző nem tudja elképzelni, hogy ukrán államcsőd jönne, ugyanis úgy látja, hogy előbb lesz politikai döntés egy nyugati segélycsomagról, mint hogy ne fizetnék a kintlévőségüket.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, keddi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép:  A Moszkvai Nemzetközi Üzletközpont felhőkarcolói 2022. február 24-én. Fotó: AFP)