Vérbe fojtott gázmezők: befuccsolt az ukrán kitermelés
További Gazdaság cikkek
- Vasárnap és januárban is kisebb leállások jönnek az OTP Banknál, figyelmeztették az ügyfeleket
- Kiderült, mi lendítheti fel Magyarország gazdaságát
- Lassan elővehetjük a nagypapa biciklijét, ha ennyivel drágul az üzemanyag
- Valaki csaknem 800 millió forintot nyert a Skandináv lottón
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
Ukrajna évszázados múltra tekint vissza az olaj- és gázkitermelésben, és jelentős hagyományos és nem hagyományos szénhidrogénkészletekkel is rendelkezik. Feltehetően 5400 milliárd köbméter – ebből bizonyítottan pedig 1100 milliárd köbméter – földgázkészlete van az országnak. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint gázkondenzátum-készlete több mint négyszáz-, kőolajkészlete pedig 850 millió tonna. A Krím félsziget 2014-es elvesztése után Ukrajna már nem fér hozzá jelentős tengeri gázkészleteihez – így a földgázkészletekre vonatkozó becsléseket ezzel korrigálni kell. Denisz Smihal miniszterelnök március 12-én közölte, hogy
Ukrajna gáztartalékai jelenleg 9,5 milliárd köbmétert tesznek ki, a termelés minden létesítményben folytatódik, kivéve a harcok sújtotta területeken lévő üzemekben.
Nyilatkozatát úgy folytatta, hogy az import továbbra is zökkenőmentesen folytatódik Magyarországról, Szlovákiából és Lengyelországból. A mostani orosz invázió előtt Ukrajna évente mintegy harmincmilliárd köbméter gázt fogyasztott, ebből húszmilliárd köbmétert magának termelt ki, a fennmaradó mennyiséget Európából importálta. A külföldről beszerzett földgázt korábban Oroszországból oldotta meg, de 2015 novemberétől Európából veszi.
Ukrajna hét finomítóval rendelkezik, amelyek tervezett kapacitása évi 50,4 millió tonna. Ennek a túlnyomó többsége azonban jelenleg nincs kihasználva az elöregedett infrastruktúra, a rossz gazdaságosság és a kelet-ukrajnai háborúk okozta károk miatt.
Ukrajna nyersanyaglelőhelyei három régióra csoportosíthatók: nyugaton a Kárpátok, keleten a Dnyeper-Donyeck régió, délen pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger-régió. A Dnyeper-Donyeck régió a bizonyított készletek nyolcvan és a gáztermelés mintegy kilencven százalékát adja, a Kárpátok pedig a bizonyított készletek 13 százalékát és a termelés hat százalékát.
Ukrajna Oroszország után a második legnagyobb tárolókapacitással rendelkezik Európában.
Keleti szomszédunk nem csak gázpotenciállal rendelkezik: Kelet-Ukrajnában jelentős szénbányászati területek is találhatók.
Zelenszkij reformjai
A gázkitermelés felgyorsítása érdekében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már évekkel korábban elkezdte a külföldi befektetések számára lehetővé tenni a földgázberuházásokat. Ha sikerülne Ukrajna gázmezőit elkezdeni kitermelni, akkor az hosszú időre megszüntetné Kijev nyersanyagfüggőségét – amit eddig a korrupció, most pedig a háború akadályoz.
Szakértők szerint a nagy nemzetközi cégek hajlandók lennének visszatérni Ukrajnába, ha vége lenne a háborúnak, és kialakulna egyfajta stabilitás az országban. A feltárás és a fúrás azonban időigényes folyamat volt. Az ukrán elnök 2019-ben már elrendelte, hogy a kormány írja alá a szerződéseket az akkor nyáron kiírt tíz olaj- és gáztender nyerteseivel. Ez azért volt nagy horderejű döntés, mert Ukrajnában korábban 18 hónapig is eltarthatott egy ilyen szerződés aláírása.
Ezek a termelésmegosztási megállapodások (rövidítve: PSA) néven ismert szerződések megvédik a külföldi befektetőket a helyi jogszabályok változásától, és lehetővé teszik a multik számára, hogy az esetlegesen felmerülő vitákat a nemzetközi bíróságokon oldják fel. A Zelenszkij által vezetett kormány további egyszerűsítéseket is bevezetett az energiafeltárásra és -fejlesztésre vonatkozó szabályok terén. Az állami adatok alapján Ukrajna földgázkészlete elég lenne arra, hogy
a jelenlegi fogyasztás mellett 2047-ig ellássa AZ ORSZÁGOT.
De a tartalékok a becslések szerint még tovább is kitarthatnak, ha egy technológiai újítás is végbemegy az országban. Így a jellemzően iparra és mezőgazdaságra épülő ország tartalékai tovább is kibírhatják. A feltárt tartalékokon túl pedig valószínűleg még sokkal több földgáz szivattyúzható ki a keleti Donyec régióban, a nyugati Kárpátokban és a déli Fekete-tenger északi részén található mezőkből – ahogy az az alábbi térképen is látható.
Az adatok szerint Ukrajna további 880 milliárd köbméternyi potenciális gázkészlettel rendelkezik. Jelenleg évi tízmilliárd köbméter orosz gázt kell importálnia, és az biztosan leszögezhető:
Ukrajna jelenlegi gázkitermelési volumene messze elmarad a potenciáljától.
A háború előtti húszmilliárd köbméteres saját termelésével Ukrajna most még a szovjet korszak számaitól is messze elmarad: a hetvenes években 68 milliárd köbméter gázt termelt, a termelése 1991-re több mint felére csökkent, mivel Moszkva a termelést akkor Szibériába helyezte át. Ukrajna feltehetően már évekkel korábban önellátó lett volna gázkitermelésből, ha a pénzzel, technológiával és szakértelemmel rendelkező multinacionális vállalatok odafértek volna a gázmezőkhöz. De Ukrajna már évtizedek óta politikailag, így gazdaságilag is instabil. A Zelenszkij-kormányt megelőző években az átláthatatlan pályázati eljárások és a korrupció gátolta a kitermelést.
Az ukrán bennfentesek
A gázkitermelést egy vállalatcsoport uralja Ukrajnában, ahol a gáztermelők szövetségének adatai szerint a legnagyobb gázkitermelő a Naftogaz, amely az ország gáztermelésének 73 százalékát adja. Ukrajna korábban többször sem versenyeztetés útján adott gázipari engedélyeket a bennfenteseknek: volt egy szűkcsoport, akik jó kapcsolatokkal rendelkeztek – iparmágnások, volt kormánytisztviselők.
A Marathon Oil, egy tízmilliárd dollár (több mint 3300 milliárd forint) értékű amerikai energetikai vállalat 2008-ban kivonult Ukrajnából. A Vanco, egy másik amerikai energetikai vállalat engedélyét 18 hónapos tárgyalásokat követően törölték. A Chevron, az egyik legnagyobb amerikai energetikai vállalat 2014-ben kivonult Nyugat-Ukrajnából a kiábrándító kutatási eredmények miatt, és a kisebb külföldi tulajdonú gázipari vállalatok sem jártak nagyobb sikerrel.
Az ország legnagyobb gáztermelője, a Naftogaz korábban azt állította, hogy neki is nehézséget okoz az új engedélyek megszerzése a mérhetetlenül nagy korrupció miatt. Az évek során tapasztalható folyamatos gázáremelkedés segített abban, hogy a Naftogaz nyereséges vállalattá nője ki magát, így végre lett némi tőkéje arra, hogy további termelésbe is be tudjon ruházni.
A Zelenszkij-kabinet korábban elfogadott egy határozatot, amely előírja, hogy az államnak online árverésen, pályázat útján kell értékesítenie a kitermelési engedélyeket.
Az aukciók már jelentős előrelépést jelentettek Ukrajna hazai gázkitermelése és energiafüggetlensége szempontjából.
Mindezek mellett Kijev 2018-tól több mint felére csökkentette az új kutakra kivetett adóterheket.
A Naftogaz honlapjáról kiderül, hogy 2021-ben több mint ötvenezer alkalmazottjuk volt, és közel 13 milliárd köbmétert termeltek. Négy kiemelt helyen végeznek termelést, ide tartozik a Dnyeper-Donyec medence, a Fekete-tenger és a Krím, a Kárpátok és a Juzivszkij gázmező – ez Harkivban van, ahol jelenleg is aktív katonai műveletek vannak, számtalan civil áldozattal.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, keddi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Daniel Reinhardt / picture alliance / Getty Images)