Májustól durvulhat el a baromfitermékek drágulása

Egyre mélyül a baromfitartók válsága az orosz–ukrán háború miatt extrém szintre drágult takarmányok, illetve energia- és üzemanyagár-emelkedés miatt. Ugyan a hazai előállítású gabonaexportra bevezetett engedélyezési eljárás átmenetileg visszafogta az árakat, azonban továbbra is gond, hogy ha van is itthon gabona, nem jut el az állattartásig. A takarmánykeverők nagy része elsősorban a fix és régebbi partnereket szolgálja ki, a frissen beeső rendeléseknél a szabad keverők egy része már nem is ad árajánlatot – mondta az Index érdeklődésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. A termelők úgy tapasztalják, hogy

Attól függően, hogy egyes cégeknek, termelőknek milyen a takarmányellátása – van-e saját termelése vagy teljes mértékben vásárol, illetve hogy jelenleg még mekkora készletekkel rendelkezik –, milyen, napi, havi, negyed-, fél-, vagy éves árazású a gáz- és áramszerződése, meglehetősen eltérő a baromfitartók helyzete. Az tény azonban, hogy a napi vagy havi árazású energiaszerződéseknél a háború miatti hihetetlen, akár több tíz-, vagy épp majdnem százeurós, egyik napról a másikra jelentkező gázáringadozások miatt szinte lehetetlen akár csak prognózist is mondani arról, hogy mekkora áremelés kellene ahhoz, hogy ezt ellensúlyozni is lehessen legalább a működés fenntartása érdekében. A BTT információi szerint 

Az szinte bizonyos, hogy az az óvatos pozitív várakozás, miszerint idén ismét emelkedhet a vágócsirke-termelés volumene, a háború miatt elfelejthető.

A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett állatállomány-adatai szerint 2021-ben a felvásárolt vágótyúkmennyiség 5 százalékkal bővült, 174 millió darabra, míg a felvásárlási átlagárban 13 százalékos növekedést mértek. Ez tavaly kilogrammonként 291 forint volt. Ehhez képest az Agrárközgazdasági Intézet március elején közzétett jelentése szerint 2022. 9. hetére, azaz február végére, a vágócsirke élősúlyos termelői ára 34,5 százalékkal 343 forint/kilogrammra emelkedett 2021 azonos időszakához képest, a neveléséhez szükséges broilertáp tonnája pedig átlagosan 130 ezer forintba került. A háború miatti tőzsdei és fizikai piaci takarmányár-robbanás ezt emelte tovább, egyelőre megjósolhatatlan, hol állapodik meg aratásig. 

Március végére pedig 360-370 forint közötti kilogrammonkénti vágócsirke-átlagárak alakultak ki a termelői visszajelzések szerint. Mindenesetre az borítékolható, hogy a takarmány-, energia- és üzemanyagár-emelkedés függvényében csökkenhet a telepített állomány, és így a kibocsátás is. Az is kérdéses, hogy a vágóhidak meg tudják-e finanszírozni az általuk igényelt árualap előállítását a helyzet normalizálódásáig, tekintve, hogy az árstop miatt csak lassabban tudnak árat emelni az egyéb húsrészek esetében. 

Egyelőre az sem tudható, hogy a baromfiszektor milyen arányban részesül majd az uniós válságkezelési támogatásból – tekintve, hogy az Európai Unió is csak a múlt héten döntött a mezőgazdaságnak szánt 500 millió eurós gyorssegélyről, amelyből 6,4 milliárd forintot kap Magyarország. Azt a hétvégén jelentette ki az Agrárminisztérium, hogy ezt a válságtámogatást a bajba került hazai állattartók kapják. Csorbai Attila szerint uniós szinten is megfontolandó lehetne, hogy a háború élelmezésbiztonságra gyakorolt járulékos, de nagyon negatív hatásai miatt átmenetileg felfüggesszenek olyan uniós tartástechnológiával kapcsolatos elvárásokat, terveket, amelyek teljesítése jelentős többletköltséggel jár a madárinfluenza miatt egyébként is megtépázott európai baromfiágazatnak. 

A boltokban lassabban emelkednek az árak

A fogyasztók mindezt egyelőre kevéssé érzik, mert a csirkemellfilé és far-hát árrögzítése egyelőre visszafogja a többi baromfitermék drágulásának ütemét is valamelyest. Az AKI Piaci árinformációs rendszere szerint 2022 első kilenc hetében 2021 azonos időszakához képest

• a csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 29 százalékkal 1417 forint/kilogrammra,
• a csontos csirkemellé 44 százalékkal 1051 forint/kilogrammra nőtt,
• a csirkemell (összesen) ára 30 százalékkal 1395 forint/kilogrammra,
• a csirkecombé pedig 45 százalékkal 665 forint/kilogrammra emelkedett. 

A csirkemellfilé – a boltok októberi eltérő piaci helyzete, akciós gyakorlata alapján meghatározott – rögzített ára 1500-1600 forint között szóródik. 2022. március végére a feldolgozói értékesítési átlagár átlépte az 1500 forintot. 

A valós és a rögzített ár közötti veszteség egyelőre a kiskereskedelem és a feldolgozóipar között oszlik meg, de meglehetősen kérdéses, hogy az árstop májusi kivezetését követően mi történik majd – attól függően, hogy addigra véget ér-e a háború, sikerül-e vetni, és ha igen, mekkora területen Ukrajnában, és hogy a hazai gabonahozamokat mennyire befolyásolja az idei, lényegében év eleje óta tartó aszály. Egyes számítások szerint

Sok múlik az aktuális inputárakon, illetve azon, hogy mennyire koncentrálnak a veszteségkompenzálásra a cégek. Na meg a fogyasztói reakciókon, hogy a valós költségek miatt szükséges áremelések mennyire fogják vissza a fogyasztást, tekintve, hogy előreláthatólag a sertéshús is jelentős mértékben drágulhat ekkortól. Mindennek jelentős hatása lesz az inflációra is.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, keddi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép: Paula Bronstein / Getty Images)