Mit jelentene, ha a nők is egyenjogú munkavállalók lennének?
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody’s
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
Kiszámoltuk, hogy ha a nők ugyanolyan mértékben férnének hozzá a munkaerőpiachoz, mint a férfiak, akkor az Egyesült Államokban 5 százalékkal, Japánban 9 százalékkal, Indiában 27 százalékkal, Egyiptomban 34 százalékkal lenne magasabb a GDP
– fogalmazott Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója, aki Malala Yousufzai Nobel-díjas nőjogi aktivistával beszélgetett. Szerinte ha jólétet akarunk, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy a nők hozzájárulhassanak közösségeikhez, társadalmaikhoz.
Malala Yousufzai – az Euronews beszámolója szerint – arra szólította fel a fejlett országokat, hogy „folytassák és növeljék az oktatás finanszírozását” a hölgyekre összpontosítva. Szerinte a „nők oktatása világszerte válsággal néz szembe”.
Jelenleg 130 millió lány nem jár iskolába, és ez az adat még a világjárvány előttről származik. Most még több milliónyi kislányt fenyegeti a veszély, hogy kiszorulnak az oktatásból a Covid–19-világjárvány, az éghajlatváltozás, de a konfliktusokgócok miatt is.
A pandémia alatt csökkent a bérszakadék a férfiak és a nők fizetése között – bár még mindig jelentősnek mondható. Magyarországon is javul a helyzet, viszont a bérfelzárkózás lassabb ütemű, mint az EU-ban.
Az Európai Unió Statisztikai Hivatala szerint nyolc év leforgása alatt a nemek közötti bérszakadék 16,4 százalékról 13 százalékra csökkent.
2020-ban a nők bruttó órabére átlagosan 13 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál az EU-ban – derül ki az Eurostat jelentéséből, amelyet korábban az Index is elemzett.
(Borítókép: Kristalina Georgieva 2021. november 3-án. Fotó: Daniel LEAL / AFP)