Új forintérmét mutatott be az MNB és a zöld kötvényekre koncentrálnak

Új jubileumi érméket mutatott be szerdán a jegybank: a BME alapításának 240. évfordulójára készült vereteket 5-5 ezer darabban bocsátják ki 2000 és 15 000 forint névértékeken. Virág Barnabás, az MNB alelnöke felhívta tréfásan a figyelmet arra, hogy bár fizetésre alkalmas a két érme,

az ezzel történő fizetés kerülendő.

Hiszen a két érmének, amin az egyetem homlokzata látható, komoly eszmei értéke van. A hátlap központi motívuma a BME jubileumára készült évfordulós logó, ezen az oldalon pedig a belső peremen az egyetem latin nyelvű megnevezése szerepel.

A GDP 2-4 százalékát fenntartható beruházásokra költenék

A bemutató során egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került, ahol Virág Barnabás mellett felszólalt Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja, Böcskei Elvira, a BME-MNB Zöld Gazdaság Műhely vezetője, Gyura Gábor, az MNB Fenntartható Pénzügyek főosztályának vezetője, valamint Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője.

Virág Barnabás a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy fenntartható gazdaságnak nagyon sok lába van. Szerinte alapvetően eddig olyan közegben éltünk, ahol a gazdaságban nagyon sokáig az volt a szemlélet, hogy a kimeríthetetlenek a természeti erőforrásaink. De úgy látja, hogy nem olyan régen rájöttünk, hogy nem aknázhatók ki végtelenségig az erőforrásainkat. Böcskei Elvira ezt a gondolatmenetet megerősítette, hogy szerinte elsőként ez a kérdés a növényvédő szereknél merült fel – hiszen elsőként ott jött elő, hogy nem lehet a végtelenségig kimeríteni a termőföldeket.

Az MNB elnöke szerint a legnagyobb probléma, hogy a pénzügyi rendszerünknek más a szemlélete, hiszen olyan mutatókat nézünk, amik rövid távon nézik egy ország működését, de ezek felépítésének szerinte kulcsszerepe van.

Zöld átálláshoz nagyon sok beruházásra lesz szükség, hosszú kifutású projektre. A GDP 2-4 százalékát fenntartható beruházásokra kell szerintem költeni, és a rendelkezésre álló lehetséges beruházásokat e területre kell terelni

– mondta a jegybank alelnöke.

Azzal kapcsolatban, hogyan lehet a fenntartható gazdaság felé terelni a pénzügyi rendszerünket, a szakértők úgy látják, hogy ez egy hosszú folyamat lesz, aminek most még a kezdetén vagyunk. Gyura Gábor szerint nagyon pozitív jeleket tapasztalhatunk mostanában Magyarországon: a pénzügyek áramlása jól reagál mostanában az új típusú fenntartható gondolkodásra.

Kaderják Péter úgy véli, hogy a pénzt ott kell keresni, ahol rövid távon a legnagyobb hozamot tudja realizálni, így még nehezebb ennek a kihívásnak a kezelése, hiszen a folyamatokat meg kell tudni fordítani.

Egy energiamixre van szükség, és az elmúlt két hónapban a karbonsemlegesség kapott egy új lökést. A megújuló energiaforrások terén most egy újratervezésre lesz szükség. Új energiastratégiai irányra van szüksége Európának

– csatlakozott a korábban elmondottakhoz Aszódi Attila.

A zöld kötvényekkel kapcsolatosan, mint lehetséges támogató eszköz, Böcskei Elvira elmondta, hogy ezek a kötvények nagyon hasonlók egy korábban már jól bevált normál kötvényhez, csak abban különbözik, hogy a kibocsátó kiköti, hogy csak zöld beruházásra fogja használni a pénzt, amihez így hozzájut.

2020 óta nagyon szépen beindult a hazai zöldkötvény-piac. Környezetkímélő pozitív beruházásokat hajtanak végre a kötvény forrásaiból. Mostanra már azon is tudunk gondolkodni, hogyan tudjuk ezt tovább folytatni.

– folytatta az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője.

Innen szép nyerni

A beszélgetés végén megkérdezték a kerekasztal résztvevőit, hogy mit várnak az elkövetkező tíz évben a témával kapcsolatosan. Virág Barnabás erre úgy reagált, hogy szerinte

Az emberiség képes lesz meghozni a szükségszerű döntéseket, de ezekért kell még dolgoznunk az MNB alelnöke szerint. Aszódi Attila viszont úgy nyilatkozott erről a kérdésről, hogy

innen szép nyerni, ahol most vagyunk, hiszen most egy nagyon nehéz helyzet alakult ki Európában, de tíz év múlva már a megoldások felé fogunk haladni.

Böcskei Elvira szerint 2023-ban komoly sikerei lesznek a zöld kötvényeknek, ezt Gyura Gábor is megerősítette, és szerinte tíz év múlva még nem leszünk sokkal közelebb a megoldásokhoz, de szerinte azt elérhetjük, hogy minden ember, aki végez az egyetemen, komoly fenntarthatósági tudással bírjon.

Ezért most itt, a jelenben is tehetünk.

A Zéró Karbon Központ vezetője pozitívan úgy zárta a beszélgetést, hogy egy évtized múlva sokkal zöldebb közegben fogunk élni. Legyen igaza!

(Borítókép: Virág Barnabás 2020. október 26-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)