Nem az orosz nukleáris fegyverektől kell félni, hanem ha nem jön atom

Bár az Európai Unió nem importál sok technológiát Oroszországból, de vannak olyan területek, ahol Európa kitett Moszkvának – komoly, nyersanyaghoz és atomenergiához szükséges technológiai függősége van. Egy mindenre kiterjedő, teljes energetikai embargó teljesen felforgatná az Oroszországból importált nukleáris technológiákat a nyersanyagimporton túl. Hiszen számtalan olyan áru és csúcstechnológia van, amelyet a globális ellátási láncokban használnak, és alapanyagait főként Oroszországból szerzik be.

Ezek egyik területe az orosz nukleáris ipar, amely eddig nemzetközi szinten is versenyképes volt. A Bruegel Intézet elemzése szerint egyes európai atomerőművek, amelyek jellemzően Kelet-Európában vannak – beleértve az orosz technológiát használó meglévő erőműveket és az orosz részvétellel tervezett erőműveket is – komoly kockázatokkal néznek szembe. Európa mind alkatrész-, mind nyersanyagkitettséggel is rendelkezik Moszkva felé ebben a szektorban, Oroszország jelentős szállítója a nukleáris anyagoknak és technológiának.

Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, volt paksi kormánybiztos az Indexnek azt mondta el erről a kérdésről, hogy szerinte óriási bajban van most Európa.

Az a helyzet, hogy a nukleáris üzemanyag és az autókban használt üzemanyag között az az egyik alapvető különbség, hogy míg mondjuk a 95-ös benzin egy sztenderdizált termék, ami Európában mindenhol ugyanolyan, az atomerőművi üzemanyagok nem sztenderdizáltak. Vagyis egy nyugati reaktor és egy orosz építésű reaktor üzemanyaga nemcsak az urán dúsítási szintjében, hanem mechanikai kialakításában, geometriájában, az abban használt anyagokban is jelentősen eltér.

Az egyetemi tanár szerint teljesen igaz, hogy a Rosszatomnak nagyon fontos szerepe van az európai és az amerikai dúsítotturán-ellátásban, de a dúsított urán mint alapanyag nem minden, hiszen abból tablettákat készítenek, ezek felhasználásával gyártják a kazettákat, amelyek reaktortípusonként eltérő kialakításúak.

Ha ellehetetlenül Oroszországból a dúsítotturán-behozatal például Franciaország számára, akkor azt pótolni tudják saját dúsításból, és máshonnan is be tudják szerezni, és az üzemanyag-kazettákat le tudják gyártani saját maguk. Magyarországon más a helyzet, nekünk nincs ilyen gyártókapacitásunk, sem uránt dúsítani, sem pedig kazettákat gyártani nem tudunk. Ráadásul jelenleg nincs Oroszországon kívül másik gyár, amely le tudná gyártani ezeket az üzemanyag-kazettákat a paksi VVER-440 reaktorokhoz

– fogalmazott lapunknak a Nukleáris Technikai Intézet tanára.

Ez komoly függőséget teremt Oroszország és a Nyugat között. Oroszország világszerte komoly exportőr ezen a területen: 2019-ben mintegy hárommilliárd dollár értékben exportáltak nukleáris termékeket. Nukleárisanyag- és technológiaexportjának hatvan százaléka dúsított uránból és plutóniumból áll. Ezeket elsősorban Németországba, Franciaországba, Hollandiába és Svédországba, az Egyesült Államokba és más nem európai országokba exportálja. A Bruegel elemzése szerint összességében Oroszország a világ reaktoraiba szánt dúsítotturán-exportjának 33 százalékát adja. Összehasonlításként: a világ második szállítója, Hollandia ennek kevesebb mint a felét tudja biztosítani. A reaktorok, az alkatrészek és a fűtőelemek EU-ba irányuló exportja az elmúlt évtizedben nyolcmilliárd dollárt tett ki.

a World Nuclear Association szerint, és a dúsítotturán-beszerzési források diverzifikálása érdekében eddig nagyon kevés intézkedés történt. Az orosz eredetű nukleáris üzemanyagról az alternatív forrásokra való átállás jelentős kihívást jelent, tekintettel a létesítmények egyedi sajátosságaira és a vonatkozó biztonsági előírásokra.

Az európai uniós országokban összesen tizennyolc orosz atomreaktor található: kettő Bulgáriában, hat Csehországban, kettő Finnországban, négy Magyarországon és további négy Szlovákiában. A Roszatommal partnerségben építés alatt áll Szlovákiában kettő, Finnországban egy, Magyarországon pedig további két atomreaktor. Míg Finnország már felfüggesztette és valószínűleg leállítja a tervezett atomerőmű építését, addig Magyarország nem mondott le a projektről.

Van ugyan kétéves üzemanyagkészlet Pakson, de az alternatív üzemanyag kifejlesztése több időt igényel, mint két év. Itt nagyon komoly szorításban vagyunk. Magyarország, Csehország, Szlovákia, Finnország, Bulgária azok az európai uniós országok, ahol jelenleg orosz üzemanyagot használnak, és a VVER-440 típusú reaktorok számára jelenleg nincs alternatív üzemanyaggyártó

– nyilatkozta az Indexnek Aszódi Attila, aki szerint ahhoz, hogy

Az Európai Unió eddig nem vezetett be átfogó szankciókat a nukleáris technológia kereskedelmére, de felszólította a tagállamokat, hogy szüntessenek meg minden kapcsolatot Oroszországgal nukleáris területen – ez különösen igaz a Roszatomra és leányvállalataira.

Aszódi Attila úgy véli: abban a német energiapolitikának nagyon nagy felelőssége van, hogy az ukrán háborúba Oroszország egyáltalán belekezdhetett. Szerinte a németek zöldátállással és az atomenergia kivezetésével óriási stratégiai hibát vétettek. Nehéz helyzetbe hozták nemcsak magukat, hanem egész Európát is.

Amit Németország ezen a területen csinált, az szerintem önsorsrontó, és akár magával is ránthatja most az egész EU-t. A német energetikai átállás a szavak szintjén a megújuló energiahordozók fejlesztéséről szólt, valójában azonban elengedhetetlen lett volna hozzá a földgáz mint az időjárásfüggő források (nap, szél) kiegyenlítését végző erőművek üzemanyaga. A földgázt Oroszországból akarták behozni az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken, ami minden korábbi mértéknél jobban kiszolgáltatta Németországot Oroszországnak. Ezt a kiszolgáltatottságot gondolta Oroszország kihasználni az orosz–ukrán konfliktus során. A háborús helyzetben azonban egész Európa lépéskényszerbe került

– fogalmazott Aszódi Attila.

Mérvadó elemzők úgy látják, hogy az uniónak meg kellene vizsgálnia az orosz nukleáris technológiától való függőséget, különösen azért, mert a nukleáris technológia az orosz fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként egyre nagyobb lendületet fog kapni. Szerintük el kell kerülni az olyan új erőművek építését, amelyek hosszú távon további függőséget alakítanak ki Moszkvával. Fontosnak találják, hogy a teljes energiaellátás Nyugaton diverzifikált legyen, és a nyersanyagexport – legyen az fosszilis vagy atomenergia – ne csak Oroszoroszágból érkezzen.

Az orosz földgáz- és olajimport leállítása (akár az orosz fél, akár az Európai Unió döntene így) már rövid távon ellátási válsághelyzetet okozna. Az atomerőművek kétéves üzemanyagkészlete látszólag időt ad a cselekvésre, de itt is muszáj azonnal lépni, mert ahogy már említettem, az alternatív üzemanyag kifejlesztése és engedélyezése több időt vehet igénybe, mint két év. Azonnal lépni kell tehát ezen a területen is

– fogalmazott Aszódi Attila.

A Roszatom maradna Magyarországon

Kerestük a Roszatomot is, amely válaszában kiemelte, hogy szigorúan teljesítik a Paks 2 atomerőmű-projekttel kapcsolatos, szerződéses viszonyból fakadó kötelezettségeiket. Szerintük

Hangsúlyozták, hogy a magyar partnerekkel összehangolt munkának köszönhetően arra számítanak, hogy a közeljövőben megkapják a létesítési engedélyt az új blokkokra.

A Paks 2 bővítési projekt szerintük az ütemterv szerint valósul meg, jelenleg az előkészítő munkálatok zajlanak, folyik a felvonulási terület létesítményeinek építése – derül ki a cég lapunknak megküldött tájékoztatójából.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, csütörtöki percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép: A novovoronyezsi atomerőmű Oroszországban 2015. június 3-án. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg via Getty Images)