- Gazdaság
- háború
- budapest
- lakásár
- lakásárak
- bukarest
- ljubljana
- pozsony
- zágráb
- varsó
- bécs
- prága
- belgrád
A lakáshoz jutás Közép-Európában nem Budapesten a legnehezebb
További Gazdaság cikkek
Az utóbbi 8 évben az ingatlanárak többszörösükre emelkedtek. Közép-Európában 2021-ig az egyre alacsonyabb kamatkörnyezet segítette az ingatlanárak emelkedését, és erre Magyarországon még a családsegítő politika is rátett egy lapáttal. Így jutottunk el odáig, hogy az ingatlanok ára az utóbbi 6 évben Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben az Európai Unión belül, mely átlagosan az árak több mint háromszorozását jelentette.
Az ingatlanárak 2013 végétől megállás nélkül emelkedtek, és eddig semmi sem tudta elejét venni a további drágulásnak. Már csak emiatt is érdemes lehet megnéznünk, hogy hol is tartunk a környező országok lakásáraihoz képest. Az alábbi ábrán sorrendbe rendezve látható, hogy Közép-Európa nagyvárosaiban az elmúlt 12 hónapban hány euró volt átlagosan a lakások négyzetméterára. Budapest külvárosi átlagárát lilával, míg a belvárosit kékkel jelöltük. Adatainkat a Numbeo adatbázisból gyűjtöttük.
Ahogy az ábrán is jól látható, ha csak a nominális értékeket nézzük, akkor a felsorolt városok közül Belgrádban keresik a legkevesebb pénzt, de ennek ellenére nem ott, hanem Bukarestben a legolcsóbbak a lakások. A kilenc város közül Budapest a harmadik legkisebb lakásár mellett a harmadik legalacsonyabb munkabéradatokkal rendelkezik. A legjobb kereseti lehetőségek természetesen Bécsben vannak és a lakásokért is Bécsben kérik el a legtöbb pénzt. A régi szocialista blokk fővárosai közül pedig Prága jövedelem és lakásárak szempontjából is kiemelkedik. Csak úgy láthatjuk tisztábban az arányokat, ha megvizsgáljuk, hogy Közép-Európa nagyvárosaiban hány évig kellene félretenni az adott városhoz tartozó átlagos munkabér teljes összegét egy átlagos, 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához.
Ahogy a négyzetméterárak és a fenti városokban elérhető nettó átlagjövedelem viszonyát is megvizsgáljuk, tisztább kép rajzolódik ki. Az utóbbi 3 évben nagyon sokat javult a helyzet Budapesten:
- 2019 januárjában a régiónk 9 nagyvárosa közül Budapesten kellett a 3. legtöbbet dolgozni egy lakásért,
- 2022 áprilisában a 9 nagyváros lakói közül már csak a 3. legkevesebbet kell ugyanezért dolgozniuk (ez a 7. legtöbb).
Budapesten egy 50 négyzetméteres belvárosi lakást a jelenlegi budapesti bérszínvonal mellett 13,4 évnyi átlagbérrel lehetne kifizetni, míg egy külvárosi ingatlan 9,13 évnyi átlagfizetést kóstál. Bukarestben ugyanezért 11,8 évnyi, illetve 7,31 évnyi ottani átlagbért kell a bukarestieknek kifizetniük, míg Belgrádban ez már 12,52 évnyi és 22,31 évnyi átlagbérbe kerül.
Fontos megjegyeznünk, hogy ha nem áll rendelkezésre a lakás teljes vételára, akkor a fentieknél rosszabbul is járhatunk Magyarországon, hiszen idehaza a lakáshitelek sokkal magasabb kamattal és THM-mel érhetőek el, mint az euróövezethez tartozó Szlovénia, Szlovákia és Ausztria esetében.
Mivel legtöbb esetben lakáshitelre is szükség van a lakásvásárláshoz, ezért a hitelköltségben mutatkozó különbséggel együtt a saját lakóhelyükön már Ljubljana és Pozsony, de talán még Bécs polgárai is olcsóbban juthatnak lakáshoz, mint a budapestiek Budapesten.
Azt is fontos kiemelnünk, hogy a felsorolt városok, és nem az országok átlagbéreivel számoltunk! Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a vidéki és a budapesti átlagbér közötti mintegy 30-35 százalékos különbség ismeretében az is elmondható, hogy Magyarországon vidéki településeken dolgozók valószínűleg nehezebben vásárolnak lakást maguknak, mint a környező országok vidéki lakosai a saját fővárosukba költözve (kivéve Prága és Belgrád). Prága a magas lakásárai, míg Belgrád az alacsonyabb munkabérei miatt sokkal drágább, mint Budapest.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)