Még két hónap árstop – ez vár ránk a boltokban

Nem érte meglepetésként a kiskereskedelmet az élelmiszerekre kivetett árstop meghosszabbítása, miután Orbán Viktor miniszterelnök már a választásokat követően jelezte, hogy szeretné, ha meghosszabbítható lenne az intézkedés – mondta az Indexnek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ezúttal csak két hónapos hosszabbítást jelentettek be  a fogyasztóknak kedvező, ám a kereskedőknek veszteséget okozó intézkedésre.

A szakértő úgy véli, ez azzal lehet összefüggésben, hogy a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs előrejelzésében a második negyedévre még erőteljesen növekvő pénzromlást jelzett,

Ezért lehet, hogy a kormány által az infláció gyorsulási ütemének letörésében jó eszköznek tartott hatósági árakra vonatkozó intézkedéseket is csak eddig tartják szükségesnek. 

Ugyan az OKSZ nem összesíti, hogy mekkora veszteséget okozhat a kiskereskedelemben a hét alapélelmiszerre bevezetett árstop, amely értelmében csak az október 15-én érvényes árakon lehet forgalomba hozni és kötelezően a polcon is kell tartani ezeket a termékeket, az utóbbi időben több becslés is megjelent arról, hogy valójában mekkora lehet ez országos szinten. A blokkk.com elemzése – amelyet Vámos nem kívánt kommentálni vagy értékelni – 30 milliárd forintra tette legutóbb, hogy mibe kerülhetett a február óta tartó intézkedés a boltosoknak. Az MNB szerint mindenesetre  a 7 árstopos termék súlya a fogyasztói kosárban a 2022-es súlyok alapján 1,7 százalék. Az inflációt pedig februárban negyed százalékkal, márciusban fél százalékkal mérsékelték az árstopos élelmiszerek. Egyéb hivatalos, összesített adat sem áll még rendelkezésre a pontos hatásokról.

Az mindenesetre bizonyos, hogy a következő hónapokban nagyon óvatos és megfontolt árpolitikát kell folytatniuk a kiskereskedőknek – mondta Vámos György. Mivel egyrészről beszállítói oldalról nemcsak az árstopos termékek esetében van óriási átadásiár-emelési nyomás, hanem gyakorlatilag valamennyi más esetében is, mivel minden termékkategóriában emelkedtek a beszállítói költségek is, és az elmúlt hónapokban magasabbra kúsztak az átadási árak is.

Bár kézenfekvő megoldásnak látszik, hogy a kereskedők a nem hatósági áras termékek drágításával próbálják valahogy kompenzálni a veszteségeket, ez sokszor nem vagy csak nagyon nehezen kivitelezhető. Az emelkedő infláció miatt még inkább árérzékeny vásárlók ugyanis egy idő után visszafoghatják a fogyasztásukat. Egyébként még az árstopos termékek esetében is eltérő árakkal dolgoznak a boltok, ami az október 15-i állapotot rögzíti azóta is. 

A kereskedők mindenesetre próbálják ellensúlyozni a veszteségeket, ezért előfordulhat, hogy inkább a beruházások, eszközbeszerzések elhalasztásával, egyéb költségelemek visszafogásával orvosolják majd a helyzetet 

– mondta Vámos György. Megemlítette, hogy az árstop eddigi hónapjai alatt előfordulhatott, hogy egyes termékek esetében alkalmanként nőtt az importáru aránya, összességében azonban meglehetősen színes maradt a kínálat, mivel ha a vásárlók a magyar árut keresik, akkor azt igyekeznek biztosítani a boltok.

„Egyébként a biztonságos magyar áruellátás gerincét adó OKSZ-tag kiskereskedelmi láncok eddig is törekedtek arra, hogy legyen elég áru, ezt teszik majd a jövőben is, azonban már látszanak a jelei annak, hogy egyes termékeknél növekszik a feldolgozói export mennyisége is” – mondta Vámos György. Valószínűnek tartotta azt is, hogy a veszteségek nagyját majd csak az árstop lejártát követően tudják ledolgozni a kiskereskedelemben. 

Veszélybe kerülhet a magyar baromfiágazat

Egyelőre megjósolhatatlan, milyen hatása lesz a madárinfluenza által is visszafogott termelői kedvre, illetve a feldolgozói üzleti döntésekre az élelmiszerekre kivetett árstop meghosszabbításának, de

hosszú távon kompenzáció nélkül nem megoldható az ágazat ilyen jellegű társadalmi felelősségvállalása, ezzel pedig kárba veszne az elmúlt évek eredményes, a jó magyar baromfitermékek népszerűsítése érdekében a szektor és a kormányzat részéről is kifejtett erőfeszítés

– mondta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke az Indexnek. Azaz kikophatnak a jó minőségű magyar termékek a boltokból.

Az ágazat termelői és a feldolgozók is eltérő helyzetben vannak, attól függően, éppen kinek milyen energiaszerződése van, vagy milyen a takarmányellátása, de az kétségtelen tény, hogy minden költségelemük jelentősen emelkedett: a gázárak az ötszörösükre, a villamosenergia-költségek 3-3,5-szeresükre, a takarmányárak pedig történelmi rekordot döntenek a háború kezdete óta, ráadásul tudomásuk szerint a hazai gabona az exportengedélyezési rendszer bevezetése óta is folyamatosan és lényegében akadálytalanul hagyja el az országot, egyre inkább aggasztva az állattartókat. 

Az is tény, hogy míg Magyarországon a csirkemellfilé átadási ára a boltok felé 1400 forint körül alakul jelenleg kilogrammonként  hatósági ára akár 1680 forintot is megenged, azonban ez elmarad az átadási ártól, sőt az önköltségtől, és bár a kiskereskedelemmel lehet eredményes ártárgyalásokat folytatni, az eredmények még kevésbé közelítik azt, hogy Nyugat-Európában, ahol az önköltség már jobban beépült a fogyasztói árakba, már 6-7 eurót is adnak érte. Márpedig az erősen kiskereskedelmi és feldolgozói vállalati stratégiai döntés, hogy ez az árszint beépíthető-e a hazai értékesítésbe, elfogadtatható-e a fogyasztókkal.

Ilyen feltételek mellett kompenzáció nélkül nagyon nehéz meggyőzni a termelőt, hogy veszteségesen termeljen – és újabb állományokat telepítsen –, ahogyan a vágóhidakat is, hogy a költségeit elismerő exportárbevétel helyett inkább a belföldi értékesítést válassza – mondta Csorbai Attila.

Tavaly egyébként az ágazatban több mint 184,1 millió darab csirkét vásároltak fel, ami 2020-hoz képest ugyan növekedés, ám a 2019-es mennyiségtől még elmarad. Egyes számítások szerint ha a broilercsirke-termelésnél az összes költségelemet a most aktuális piaci áron számolnánk,  az nagyjából 450 forintos kilogrammonkénti önköltséget jelentene, ami már a jelenlegi élőállat-felvásárlási ár felett van. Az persze kérdéses, hogy ezt a szintet és a saját gyártásiköltség-emelkedést kompenzáló feldolgozói átadási árakat hajlandó lenne-e bevállalni az árstopos termékek miatt már most is veszteséget termelő kiskereskedelem, vagy hajlandók lennének-e megfizetni a vásárlók. 

(Borítókép: Olvasónk / Index)