Csányi Sándor: Érezzük a nyomást, hogy hagyjuk ott az orosz piacot

Sok mindentől függ a költségvetési kiigazítás mértéke, de leginkább attól, hogy mikor lesz vége az orosz–ukrán háborúnak, és attól, hogy sikerül-e megállapodni az uniós pénzekről – kezdte Csányi Sándor.

Az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta: ha a háború hamar véget ér, és megérkeznek az uniós támogatások Magyarországra, akkor 500 milliárdos kiigazításra lehet számítani.

Csányi Sándor elmondta, hogy idén 9 százalékos inflációra és 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. Szerinte a forint árfolyama 365 és 383-390 között fog stabilizálódni. „Hogy hová áll be, attól függ, hogy mikor ér véget a háború” – vélte.

Elmondása szerint tavaly növekedtek a beruházások Magyarországon, és idén is ezt várják. A fő növekedési hajtóerő az export, amelyben jelentős részt tesz ki az autógyártás. Véleménye szerint azonban ez az ipar nem tudott most úgy teljesíteni, mint amire képes.

Az OTP 2021-es évével kapcsolatban elmondta: jó évet zártak, közel 500 milliárdos tőzsdei eredményt produkált, amelynek a fele külföldről származott. Ebben azonban az elmúlt évben megvásárolt, de még nem lezárt tranzakciók nincsenek benne. Ez még tovább fog nőni – tette hozzá. Véleménye szerint ezekkel együtt akár 600 milliárd is lehet majd az eredmény. Hozzátette, hogy ebből az összegből több mint 70 milliárdot az orosz és ukrán bankok tettek ki.

Jó minőségű hitelek

Elmondása szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a piaci részesedés, amely nagyjából 20 százalék körüli, és leginkább a vállalkozói hiteleknek köszönhető. Hozzátette: a hitelek minősége is nagyon jó. Sikeresnek mondta a Széchenyi-kártyát, a csokot és a falusi csokot is. Szerinte ezek a növekedést is szolgálják, valamint a lakosságnak és a banknak is jó. Ezek mind állami hiteltermékek – tette hozzá.

A 2022-es évvel kapcsolatban Csányi Sándor elmondta: a vállalati hitelben, úgy gondolja, a növekedés folytatódni fog. A jelzáloghiteleknél pedig a növekedési ütem csökkenése várható.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban elmondta, hogy közvetlenül érintettek, ugyanis a két országban is vannak OTP Bankok. Elmondása szerint ebben a két országban közel egymilliárd eurónyi tőke van. Ukrajnában a 80 fiókból 60-70-et folyamatosan nyitva tartanak. Az országban emelkedett az agrárhitelezés. Oroszországban nehezebb a működés a szankciók miatt – mondta a vezérigazgató. 

Csökkenő inflációra számítanak

Az 5,4 százalékos alapkamattal kapcsolatban Csányi Sándor elmondta, hogy a hitelkamatok az elmúlt időszakban is emelkedtek, és az év végére elérhetik a 7 százalék körüli szintet. Azonban az év második felére már az infláció csökkenésére számítanak, és a várakozások szerint jövőre az 5 százalék körüli szintre csökkenhet az alapkamat.

Mint mondta, az OTP-nél több mint háromezer milliárd forintnyi állampapír van, ami 2-2,5 százalék közötti hozammal bír. A hitel–betét arány pedig 75 százalék. Szerinte ebben az esetben a felelős banki magatartás az, hogy megpróbálják az ügyfeleket a több hozamot biztosító formák felé terelni.

Csányi Sándor elmondta: Oroszországban és Ukrajnában folyamatosan nőnek a rubel- és hrivnyabetétek, ami azt jelzi, hogy nagy a bizalom az OTP iránt. Szerinte abban az esetben, ha jelentős veszteségeket kellene elviselni ezekben az országokban, azt is meg tudnák tenni, ugyanis nagyon jól tőkésítettek ezek a cégek.

Nehéz kiszállni

Elmondása szerint Ukrajnából különböző szintű vezetőktől, valamint a befektetők részéről is éreznek olyan nyomást, hogy hagyják ott az orosz piacot, vagy adják el a bankot. Magyarországról nincs ilyen nyomás – tette hozzá. Elmondta, hogy Oroszországban jelenleg is van 8700 dolgozó, fiókhálózatok és IT-befektetések, így pedig nehéz kiszállni. Kivételt jelentene, ha jelentkezne egy kívánatos árat kínáló befektető – tette hozzá. – Ebben az esetben akár egy hét alatt is eladnák a bankot.

Az orosz gazdaság alakulásával kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, hogy „nem látják nagyon fényesnek” az ország várható gazdasági helyzetét.

De nyomás alatt mi sosem szoktunk cselekedni, csak azért, mert nyomás van, nem szoktunk dönteni, akár kiülünk éveket is, de készek is lehetünk eladni

– fogalmazott Csányi Sándor.

Ugyanakkor nagy reményeket fűz az ukrán bankokhoz. Elmondta, hogy ha Ukrajnában befejeződik a háború, és megérkeznek a nyugati és amerikai segélyek az ország újjáépítésére, akkor ott jelentős szereplő lehet a pénzintézet.

Az árstopokkal kapcsolatban elmondta, hogy hosszú távon nem lehet ilyen döntéseket hozni. Mint fogalmazott, most elsősorban a kereskedelmet érinti ez az intézkedés, és már elkezdett nőni az importtermékek aránya, pedig azok rosszabb minőségűek. Hozzátette: a tartós ársapka nem fér össze az élelmiszerből önellátó Magyarország céljával.

Üzbegisztán nagy fogás lehet

Csányi Sándor elmondta: Szlovéniában megvették a Maribori Bankot, amely a második legnagyobb bank az országban. Ezzel kapcsolatban várják a felügyeleti engedélyt. Emellett Albániában megvették a görög Alfa Bankot. Küszöbön volt egy üzbég bank megvásárlása is, de elhalasztották a háború kitörése miatt, hogy felmérjék a pénzügyi helyzetet. Szerinte ebben az ügyben 2-3 hónap múlva tudnak döntést hozni. Ezek között a lehetőségek között Üzbegisztán lehet a legígéretesebb.

Csányi Sándor emellett elmondta, hogy szerinte sok bank van Magyarországon. Példaként említette Hollandiát, ahol négy bank fedi le a bankpiac 95 százalékát. Szerinte Magyarországon is elég lenne 4-5 bank.

(Borítókép: Csányi Sándor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)