A kormány döntése után a nyugdíjak közelebb kerülhetnek az átlagbérhez

A mindenkori kormány úgy igyekszik megőrizni a nyugdíjak vásárlóértékét, hogy az infláció mértékét is figyelembe véve emeli. Az előzetes becslések alapján határozzák meg a januári emelést, majd ha az infláció tényleges értéke meghaladja a vártat, évközben nyugdíjkorrekcióval – akár visszamenőlegesen is – növelik a juttatásokat.

Ez történik 2022-ben is: az eredetileg beharangozott öt százalék után újabb 3,9 százalékkal, azaz összesen a 2022-re várt 8,9 százalékos infláció mértékével összhangban emeli a kormány a nyugdíjak normál havi összegét. Ezt megspékelik még azzal, hogy idén már a 13. havi nyugdíj teljes összegét fizetik ki az érintetteknek, ezért a nyugdíjra költött összeg 2022-ben és a közeljövőben is nagyot emelkedhet.

Sok idő telt el azóta, hogy a Fidesz–KDNP kormányzása előtti időszakban a Bajnai Gordon-féle vezetés 2009. július 1-jétől eltörölte a 13. havi nyugdíjat. 

A Fidesz-kormány 2010-től 2013-ig szintén a gazdasági teljesítmény jelentős részét költötte nyugdíjakra, de 2013-tól a helyzet megváltozott, mert a nyugdíjcélú kifizetések nem tartották a lépést a GDP növekedésével.

2022-ben szűkülhet a nyugdíjolló

2020-ra jött el az a pillanat, amikor a béremelések következtében a nyugdíjcélú kifizetések már a nettó átlagkereset felét sem érték el, ezért dönthetett pont 2021-ben a kormány arról, hogy a 13. havi nyugdíjat részlegesen, 2022-től, a választás évében pedig teljes havi juttatásként visszaadják a nyugdíjasoknak. Ezzel a nyugdíjak emelkedése újra fel tudja venni a versenyt a munkabérek utóbbi években tapasztalt növekedésével, így ismét elérheti majd a nettó átlagjövedelem 55-60 százalékát, vagyis szűkülhet a nyugdíjolló.

A GDP-növekedés tavaly 7,1 százalék volt az első becslés szerint az egész 2021-es évre, amivel a nyugdíjasok is jól jártak: a 2008–2009-es válság alatt – amikor a 13. havi nyugdíjat eltörölte a Bajnai-kormány – döntöttek a nyugdíjprémium-rendszer bevezetéséről. Ez akkor jelent kifizetést az időseknek, ha a gazdasági növekedés legalább 3,5 százalékos az adott évben. Így tavaly jelentős, több tízezer forintos pluszpénz jutott a nyugdíjasoknak, ami csökkentette a nettó átlagjövedelem és -nyugdíj közötti különbséget. 

Az alábbi ábrán látható, hogy 2009-ig a GDP egy százalékából a nyugdíjcélú ellátásban részesülők kisebb hányadát tudták csak juttatásban részesíteni, ami természetesen a 13. havi nyugdíjnak is köszönhető volt.

Mivel a kormány a nyugdíjasoknak ismét biztosítja a 13. havi nyugdíjkifizetést, a következő években a GDP egy-egy százaléka vélhetően az ellátottak jelenleginél kisebb részére lesz elegendő, már csak azért is, mert a 2022. évi, 8,9 százalékos nyugdíjemelés a várakozások szerint körülbelül öt-hat százalékponttal lesz magasabb, mint amennyivel a 2022. évi GDP növekedni tud (az orosz–ukrán háborúnak is köszönhetően a korábbi öt-hat százalékos bővülési várakozásokhoz képest most 3,5-4 százalékos adatot valószínűsítenek).

(Borítókép:  Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)