Már nem 8 órás munkanapot követelnek, hanem home office-t a dolgozók

1886-ban a munkások jogaiért tartott, első május 1-jei békés tüntetés összecsapáshoz vezetett a rendőrséggel Chicagóban, a jelentések szerint 7 rendőr és 4 civil halt meg. Sok tüntetőt letartóztattak, és kemény ítéleteket, például életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki rájuk. Az erőszakban meghalt embereket a munkások „Haymarket mártírjaiként” üdvözölték.

A Haymarket-incidens nagy lendületet adott azoknak, akik a nyolcórás műszakokért, valamint a jobb bérekért és munkakörülményekért kampányoltak. Eleinte épp a nyugati világban kaptak erőre a munkajogi szervezetek, aztán az első munka ünnepét 1890-ben tartották Európában, miután az 1889. július 14-én Párizsban megalakult II. Internacionálén arról döntöttek, hogy a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. Végül a kommunista ország nagy nemzetközi ünnepe lett május 1-ből, hogy a munkásosztályt elismerjék.

Az azóta eltelt évtizedekben a 8 órás munkaidősávok világszerte elterjedtté váltak, de mellé jöttek még olyan kiegészítő jogok, mint az ötnapos munkahét, amelyet Magyarországon későn, a Kádár-korszak végén, az 1981. április 27-én hozott kormányrendelettel fokozatosan vezettek be. Ténylegesen csak 1984-ben csökkentették 40-re a heti munkaóraszámot, ezzel lett végleges a szombat-vasárnapos hétvége. De ugyanígy a munkajog része lett a fizetett betegszabadság vagy a nyugdíjrendszer bevezetése is az elmúlt évtizedekben.

Munkajogi szempontból most jönnek az új követelések

A munkajogban egyetemesnek mondható követelések nem jelentek meg az elmúlt időszakban, egészen a koronavírus-járványig. Most viszont világszerte két trend is egyre fontosabbá vált: a home office-hoz való jog, valamint az, hogy munkaidőn kívül a főnökök már csak korlátozott mértékben hívhassák, zaklathassák e-mailekkel a dolgozókat.

A 2020-ban kitört pandémia miatt sok munkáltató kényszerült arra, hogy a munkavállalóknak lehetővé tegye az otthoni munkavégzést, amire sokan rákaptak. Jól mutatja ezt, hogy a „People at Work 2022: A Global Workforce View” című jelentés – amely több mint 32 000 munkavállalót kérdezett meg az Egyesült Államokból, Indiából, Hollandiából és más országokból – azt mutatja, a globális munkaerő

Magyarországon egy tavaly októberi kutatás szerint az irodai dolgozók 74 százaléka vár el hibrid munkavégzést, vagyis dolgozna több napot otthonról, és járna be az irodába dolgozni.

A másik fontos munkaerőpiaci kihívás lényege az, hogy a modern világban egyre jellemzőbb, hogy a munkaidő nem ér véget akkor, amikor a dolgozó eljön az irodából: szabadidejében munkahelyi e-mailekre, SMS-ekre kell válaszolnia. Tavaly az Európai Parlament egy olyan jelentést fogadott el, amely a későbbiekben lehetővé tenné a munkahelytől való elszakadást és a kommunikációs eszközökből való kilépést a munkaidő után. 

A kapcsolódó felmérés szerint az uniós munkavállalók több mint egyharmada kezdett otthoni munkavégzésbe a járvány miatt, 27 százalékuk pedig azt állítja, hogy szabadidejében is munkahelyi feladatok ellátásával foglalkozott. A többség fő problémája az, hogy az interneten keresztül a főnökeitől a nap 24 órájában kaphat feladatot. Ez pedig pont május 1. egyik legnagyobb vívmányát teszi tönkre: hogy 8 órából álljon egy munkanap.

(Borítókép: Stefan Wermuth/Bloomberg via Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!