A németek már nem készülnek háborúra?

Egy friss tanulmány szerint nem érdemes túl nagy bizalmat fektetni Scholz kancellár biztonságpolitikai váltásába. Több mint két hónapja tart már az orosz–ukrán háború, ennek hatására a német kormány február 27-én védelmi költségvetésének drasztikus emelését jelentette be. Olaf Scholz német kancellár akkor azt mondta, hogy

azóta azonban, úgy tűnik, ez közel sem jelent akkora előrelépést, mint amekkorának a bejelentés alapján tűnt – ahogy a Napi.hu összegezte. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alá tartozó Stratégiai Védelmi Kutatóintézet szerint a hangzatos bejelentés nem feltétlenül jelent forradalmi változást a német hozzáállásban.

Sokkal inkább érdemes korrekcióként tekinteni a Scholz-kormány lépésére, mint valódi reformtevékenységként. Szakértők szerint a német védelmi költségvetés adataiból mostanra látszik, hogy tervezés nélkül, a hirtelen sokkhatása alatt hozták a komoly vállalást. Lépésükkel párhuzamosan a német közvélemény is meglehetősen hirtelen fordult át az addigra megkérdőjelezhetetlenné váló orosz agresszió hatására.

A német lakosság mindössze 29 százaléka tartott attól, hogy az oroszok tényleg támadni fognak. Ezért korábban 75 százalékuk ellenezte, hogy felfegyverezzék Ukrajnát. Viszont a Scholz bejelentését követő felmérésben ez szinte a visszájára fordult – február végére az ország 78 százaléka támogatta nemcsak a fegyverszállítást, de a német haderő megerősítését is.

Ahogyan a Napi.hu is rávilágít, a második világháború óta távol állt Németország profiljától a határozott geopolitikai szerepvállalás. Ezért hadereje is a költségcsökkentés és a telepíthetőség irányába ment el. Viszont a Krím orosz annektálása után megfogalmazódott egyfajta nemzetközi igény a német szerepvállalás iránt.

Berlin kérdése jelentős

Scholz kancellár februári bejelentésében háromszázalékos GDP-ráfordításról és egy százmilliárd eurós (közel 38 ezer milliárd forint) elkülönített, egyszeri alapról szólt. Ebből további fejlesztéseket és a fenntartását is fedezhette volna a német hadsereg. Ezzel szemben azonban gyorsan kiderült, hogy a különalap nem külön értendő, és felhasználása beleszámít a költségvetésnövelésbe.

Az összeg elkülönítéséhez és bebiztosításához a német kormány alkotmánymódosítást szeretne, ehhez azonban nem elég a regnáló koalíció három pártja.

Ettől függetlenül az elemzés alapján már biztosra vehető az alap rövid távú, három-négy éven belüli felhasználása, ami azt vetíti előre, hogy a pénz nagyja eszközbeszerzésre és haderőfejlesztésre fog menni. Emiatt azonban borulhat az európai központú fejlesztések ütemezése.

(Borítókép: Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a sajtónak a szövetségi kabinet ülése előtt Németországban 2022. május 3-án. Fotó: John Macdougall / AFP)