Mire elég a munkaerőpiacon az érettségi?
További Gazdaság cikkek
- Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja
- Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) sikerként könyvelte el, hogy 99 ezren jelentkeztek egyetemre. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint 8,5 százalékkal többen felvételiztek idén, mint 2020-ban. Azonban az egyetemen túl is számtalan lehetőség közül választhatnak a felnőtté válás útjára lépő és az első megmérettetésen most részt vevő fiatalok.
Az biztos, hogy nem az érettségin dől el a sorsuk.
Milyen karrierutak előtt állnak a mai fiatalok?
Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja szerint a siker mércéje legalább annyira különböző lehet, mint az egyedi karrierutak. A cél a fontos, és az, hogy szüntelenül emelni kell a téteket.
Folyamatosan fejleszteni és képezni kell magunkat. Ha olyan szakmát választunk, ami a képességeinkhez illik, és töretlenül képezzük magunkat, akkor szinte biztosan egyre jobb fizetést fogunk kapni
– nyilatkozta lapunknak Csaposs Noémi. Hazánkban is vannak túltelített szakmák, ahol kevésbé lehet érvényesülni. A szakértő szerint közgazdászokból, jogászból már Dunát lehet rekeszteni. Ráadásul semmire sem garancia, ha csak általános szinten mélyülünk el a területekben.
A természettudományokkal és a műszaki tudományokkal ugyanakkor jól lehet érvényesülni a mai világban. Sajnos a környezetvédelemben és a hulladékgazdálkodásban például még kevésbé tudunk jól elhelyezkedni – szerencsére egyre többen látják úgy, hogy ennek komoly jövője lehet.
A mai fiatalok egyre kevésbé szeretik a lassú, rögös, döcögős pályautakat bejárni – mindenki szeretne gyorsan, kevés munkával sokat keresni. Erre azonban még a diploma megléte sem feltétlenül garancia.
Vannak olyan területek, ahol középfokú végzettséggel többet lehet keresni. A műszaki és informatikai területek például tipikusan ilyenek. Itt középfokú végzettséggel már pályakezdőként is jobban is lehet keresni
– mondta az Indexnek az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja.
Ma már a magyar fiatalok több mint 60 százaléka rendelkezik diplomával. Ennek az lett a következménye, hogy a klasszikus szakmák elkezdtek kihalni, miközben továbbra is van rájuk kereslet. Sokszor ezekben a szakmákban többet lehet keresni. Az iskolai végzettség mellett egyre fontosabb a nyelvi és digitális kompetencia.
Tehát azt nem feltétlenül lehet kijelenteni, hogy ha nem sikerül a felvételi, akkor már csak a végzet maradt hátra.
Ha olyan szakmát választunk, ami a képességeinkhez való, és folyamatosan képezzük magunkat, akkor szinte biztosan egyre jobb lesz a fizetésünk – Csaposs Noémi szerint.
Hol lehet igazán jól keresni?
Az önmagában nem igaz, hogy a szellemi munkakörökben jobban lehet keresni, mint fizikai munkákkal. Ahogy az sem, hogy minél többet tanulunk, az garancia arra, hogy a fizetésünk is egyre több lesz. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban az igaz, hogy ha több idegen nyelvet beszélünk, akkor lesz különbség: jobban megfizetik, és több lehetőséget nyújt.
Csaposs Noémi szerint minden szakterületre elmondható, hogy a pályakezdők keresnek a legrosszabban, később már nagyon nagy lesz a különbség:
egy öt éve dolgozó tanárnál jobban keres egy öt éve klímaszerelő szakember. De ágazatonként és térségektől is függ, hogy hol milyen végzettséggel lehet jól keresni
– nyilatkozta lapunknak az Országos Humánmenedzsment Egyesület szakembere.
(Borítókép: Magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga egy győri gimnáziumban 2022. május 2-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)