Infláció: ez most már nem játék

Az elemzők 9,0 százalékos áprilisi inflációra számítottak a márciusi 8,5 százalék után. 

Ha megnézzük, akkor az élelmiszerárak növekedtek legjobban, illetve a tartós fogyasztási cikkek ára is tovább emelkedett, ami szintén meglepően magas volt

– nyilatkozta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető gazdasági elemzője. Az élelmiszerek ára 15,6 százalékkal emelkedett. Ezen belül a margariné 38,0, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, az idényáras élelmiszereké 17,4 százalékkal nőtt. 

Az üzemanyagok ára 12,7 százalékkal emelkedett, 1,3 százalékponttal többel a márciusinál. A tartós fogyasztási cikkek ára 11,1, a szolgáltatások díja 6,3 százalékkal emelkedett egy év alatt. A dohányáruk ára 3,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg márciusban 7,7 százalékos volt az emelkedés. A ruházkodási cikkek ára 2,7, a tartós fogyasztási cikkeké 1,7 százalékkal nőtt. A szolgáltatásokért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni.

Török Zoltán szerint a jelenlegi kilátások nem túl kedvezők: ahelyett, hogy egyfajta stabilizálódást tapasztalnánk, inkább további gyorsulást látunk.

Haladunk tovább felfelé, és már nincs messze a 10 százalék. Nagy kérdés, hogy az árstopok fennmaradnak-e

– fogalmazott az Indexnek a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint nem fog a rezsicsökkentés rövid távon megváltozni, és ha lesz ebben fordulópont, akkor az árak más szintre fognak érni. Az elemző szerint minden országban vannak hasonló intézkedések, de az összességében elmondható, hogy máshol kevésbé nyúlnak bele a fogyasztói árakba.

Ha ez nem lenne, akkor csak ez a tétel önmagában megdobná 2,5 százalékkal a most tapasztalható inflációt. Viszont az jól látható, hogy az élelmiszerárstop nem tudja megfogni az élelmiszerárakat – nyilatkozta a lapunknak Török Zoltán.

Alapfolyamatokat jelző maginfláció is elég tartós árdinamikát mutat, ami nem teszi könnyűvé az MNB helyzetét

– ezt már Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője mondta a lapunknak. Szerinte költségoldali inflációs nyomás miatt nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Erős a keresletvezérelt infláció Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az erős kereslet hatására a vállalatok különösebb gond nélkül át tudják hárítani a költségeiket a fogyasztókra.

Háborús sebek

Az orosz–ukrán háború érdemben felülírja az inflációs és gazdasági kilátásokat. Ennek a hatása még nem megbecsülhető meg teljes körűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram- és olajárak jelentősen drágultak, ráadásul ezek már azelőtt is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek.

– Suppan Gergely a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint. A gabonakiviteli korlátozások némileg fékezhetik a nemzetközi piaci hatásokat, míg jelenleg alacsony szintű kereskedelem folyik, azonban kérdés, hogy az aratás utáni főszezonban milyen árak érvényesülnek. Jelentős kockázatot jelentenek az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is.

Suppan Gergely szerint a háború kitörését követő első sokkhatás óta azonban lefelé korrigáltak az energia-, nyersanyag- és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást, azonban a háború előttinél jóval magasabb szinten stabilizálódtak, az átárazás pedig még a következő hónapokban is folytatódhat.

A várakozások sem túl rózsásak

Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükség volt a kamatemelési ciklus elindítására, és feltehetően az MNB folytathatja a kamatemelését.

Noha a hazai háztartási energiaárak valószínűleg nem változnak a közeljövőben, az öt-tízszeresére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelenhetnek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, a fémfeldolgozásig és az építőanyag-gyártásig jelentős mértékű drágulást okozhat Suppan Gergely várakozása szerint.

Az elemzők egyöntetűen úgy látják, hogy egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az árstopok jövője. Sok minden függ attól, hogy a kormány fokozatosan vagy egyszerre vezeti ki.

Ez nagyon meghatározza a kilátásokat. Nyáron két számjegyű is lesz az infláció. A mérséklődés jövő évben várható. 2023 vége felé leszünk az MNB toleranciaszintje körül

– mondta el az Indexnek Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.

Az MNB reakciója

Az előző hónaphoz képest az infláció 1,0 százalékponttal emelkedett, amit elsősorban a maginflációs tételek árindexének 1,2 százalékpontos emelkedése magyaráz. Ehhez mindhárom termékcsoport – a feldolgozott élelmiszerek, az iparcikkek és a szolgáltatások – áremelkedésének gyorsulása hozzájárult, állapította meg a múlt havi inflációs adatokat kommentálva a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A nyersanyag- és energiaárak emelkedése a termékek széles körében érvényesült, emiatt az üzemanyagok és a szabályozott árak nélkül számított fogyasztói kosár havi áremelkedése 2,0 százalékos volt, ami négyszerese az elmúlt éveket jellemző áprilisi értéknek – tette hozzá az MNB elemzése.

Márciushoz képest az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal nőtt, ami az elmúlt évek áprilisaival összehasonlítva három-négyszeres emelkedést jelent.

Az iparcikkek ára 1,9 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest – ami a korábbi évekre jellemző árnövekedés több mint kétszerese, így az iparcikkek éves inflációja 9,4 százalékra emelkedett. A globális félvezetőhiány és a nyersanyagárak emelkedése is a fogyasztói árak emelkedésének irányába hatott. Az iparcikkeknél tapasztalt áremelkedés összhangban van a nemzetközi folyamatokkal – állapította meg az MNB. A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőttek. A piaci szolgáltatások éves árindexe 8,0 százalékos volt.

(Borítókép: Egy nő bevásárlókosarával sétál egy szupermarketben. 2022. április 4-én. Fotó: Sven Hoppe / picture alliance / Getty Images)