A rezsicsökkentést fenyegeti, hogy visszafogták az oroszok a földgázkitermelést már a háború előtt

Míg 2020 decemberében a hazai áramtőzsdén az áram átlagosan 58 €/MWh-os nagykereskedelmi áron cserélt gazdát, addig tavaly decemberre az árak több mint megnégyszereződtek, a havi átlagár 245 €/MWh fölé kúszott, és ez a magas árkörnyezet 2022 első negyedévében is tartós maradt – kezdi a Másfélfok.hu a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatásának ismertetését.

Nem olyan egyszerű ez…

Mint a szervezet szakértői írják, az áramárát alapvetően a kereslet és a kínálat határozza meg, de a helyzet ennél komplexebb: utóbbi esetében számít az is, hogy milyen forrásból elégítik ki az energiaigényt. A megújulók esetében az alapanyag nem befolyásolja az árakat, de a fosszilis és nukleáris erőműveknél igen. A tüzelőanyagok és a szén-dioxid-kvóta a legfontosabb árképzők, amelyekre már erős hatása volt az ukrajnai háborúnak, valamint az oroszok tavaly őszi gázkitermelésének.

Az áramár drágulását jellemzően az befolyásolja a leginkább, ha növekszik az áramfogyasztás, azaz a kereslet, akkor a magasabb költség mellett működő erőműveknek is be kell lépniük a termelésbe – hiszen az árampiacon a fizika szabályai miatt minden pillanatban akkora kínálatra van szükség, amennyi éppen fedezi az aktuális fogyasztást. Az aktuálisan kialakuló árat mindig a kereslet kielégítéséhez még szükséges, de azt a legdrágábban termelő erőmű rövid távú működtetési költségei határozzák meg – írja elemzésében a REKK, amely szerint emiatt a leginkább ármeghatározó a legdrágábban üzemelő szenes vagy gázos erőmű: így kvóta- vagy tüzelőanyag-drágulás esetén drágulás következik be a nagykereskedelmi villamosenergia-piacon is.

A 2020-ban elindult koronavírus-járvány hirtelen okozott nagy keresletcsökkenést: a legtöbb gyár, iroda bezárt, ami miatt visszaesett az áramigény. Azonban amikor a járványügyi korlátozásokat feloldották, akkor egyszerre indultak ezek újra, ami egyszerre jelentett nagy keresletnövekedést.

Jól mutatja ezt, hogy 2021 egészét tekintve a szénalapú termelés 21 százalékot ugrott meg, ami annak ellenére következett be, hogy ezt a technológiát terheli leginkább a szén-dioxid-kvóta költsége, hiszen átlagosan háromszor akkora szén-dioxid-kibocsátással jár a szénalapú termelés, mint a gázbázisú.

„Összességében elmondható, hogy az európai árampiacon a földgáz, a szén és a szén-dioxid-kvóta-árak a legfontosabb áralakító tényezők. Ezek közül mindhárom ára drasztikusan megemelkedett 2021-ben, azonban mivel eltérő súllyal jelentkeznek a villamosenergia-árban, így a jelentős áremelkedés hatására is elmondható, hogy a kvótaár – ha úgy tetszik, az uniós energiapolitika vagy klímastratégia – hatása volt a legelenyészőbb az áremelkedés szempontjából” – áll az elemzésben.

A gázár emelkedése pedig nem a háború kezdetével indult meg: már tavaly ősszel folyamatosan emelkedett a kurzus. 2020 januárjához képest a gázárak több mint 10-szeres magasságba értek el 2021 végére, de a – legfontosabb benchmarknak számító Antwerpen–Rotterdam–Amsterdam (ARA) – szénárak is több mint négyszeresükre nőttek 2021 őszére, a szén-dioxid-kvóta (EUA – European Union Allowance) ára pedig nagyjából megháromszorozódott.

Ahogy arra az elemzők is kitérnek, gyakran beszélnek arról, hogy a szélerőművek termelése csökkent tavaly. Eközben a termelési kapacitás még nőtt is tavaly Európában – a WindEurope 2021 jelentés szerint 220 GW-os bázisról 238 GW-ra –, a termelés pedig csak kevesebb mint 2 ezrelékkel esett vissza 2020-hoz képest, ami a teljes villamosenergia-termelésre vetítve kb. 3 ezrelékes csökkenést jelent.

„A háztartási fogyasztók esetén a rezsicsökkentés miatt jelenleg nem csapódnak le a nagykereskedelmi folyamatok. Ne gondoljuk azonban, hogy létezik ingyenebéd: 2021 utolsó napján az állam az egyetemes szolgáltatás veszteségeinek finanszírozására 208 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az MVM Energetika Zrt.-ben. A fentiekből következően a kormány első feladatai közé kell hogy tartozzon, hogy hosszabb távra is rendezze ezt a kérdést” – állítják a szakértők.

(Borítókép: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)