Gazdasági válságot várnak a cégek, de csak bő harmaduk készül rá előre

A megkérdezett hazai vállalatok 85 százaléka szerint a következő két évben romlik majd az ország gazdasági helyzete, igaz, a saját vállalkozásuk jövőjével kapcsolatban kevésbé borúlátóak a válaszadók: ugyanannyian ítélik meg kedvezőtlenebbnek az elkövetkező éveket (42 százalék), mint amennyien a mostanihoz hasonló évekre számítanak a jövőben is – derül ki a Niveus Consulting Group több száz vállalatot elérő felméréséből.

Mindössze 12 százalék vár javuló országos gazdasági kilátásokat és a cégek 4 százaléka szerint ugyanaz várható, ami most van. A saját gazdasági kilátásaikról a megkérdezettek 16 százaléka nyilatkozott optimistán, szerintük javul a gazdasági környezet a következő két évben. A megkérdezettek 82 százaléka 250 fő alatti-, 15 százaléka 250–1000 közötti, a maradék 3 százaléka pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás volt. A vállalkozások gazdasági várakozásai mellett egyebek között rákérdeztek arra is, hogy egy esetleges válság idején milyen kormányzati intézkedéseket tartanának szükségesnek, de az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, továbbá arra is, hogy az infláció, az árfolyam ingadozás, valamint az ukrán háború hatással van-e a cég működésére.

Amennyiben a többség várakozása igazolódik, és tényleg gazdasági válság jön, akkor a vállalkozások 42 százaléka látna szívesen ennek átvészeléséhez adócsökkenést/adókedvezményt, közel 20 százalékuk bértámogatást, 15 százalékuk járuléktámogatást. De 16 százalékuk annak is örülne, ha a magas energiaárak miatt lenne állami beavatkozás. Ahhoz képest egyébként, hogy mekkora arányban látnának szívesen adókedvezményeket, a már meglévő vagy elérhető kedvezményeket viszonylag kevesen használják ki.

A felmérés eredménye szerint a cégek harmada nem élt semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt években, alig 15 százalékuk vett igénybe sporttámogatás kedvezményt, 8-8 százalékuk élt a csökkentett munkaidős bértámogatással, illetve a  fejlesztési adókedvezménnyel. K+ F adókedvezménnyel is csupán alig 7 százalék. Ez a Niveus közleménye szerint jól jelzi, mennyire kevés vállalkozás van tisztában ezzel a lehetőséggel: ha tudnának róla, valószínűleg jobb eredménye lenne Magyarországnak az innovációs rangsorolásokban.

Arra is nagyon eltérő válaszok születtek, hogy milyen adókedvezményeket látnának szívesen: a megkérdezettek alig 11 százaléka említette az ÁFA csökkenését, 13 százaléka a járuléktámogatást, 13 százaléka az iparűzési adó mérséklését, 32 százalékuk bárminek örülne. A többi válaszadó a kamarai hozzájárulás, béreket terhelő adók, különadók csökkentését látná szívesen.

A borúlátás ellenére egyébként konkrét válságintézkedésekkel kevés vállalkozás készül: 

31 százalékuk mondta azt, hogy válság esetén a beruházásait elhalasztaná, 15 százalék pedig munkaerő-racionalizálással, azaz elbocsátásokkal „készülne fel”. És a válaszadók mintegy 16 százaléka pedig egészen egyszerűen nem tenne semmit.

A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos negatív várakozások persze jelentős részben a háború hatásaként jelennek meg. A szomszéd országban zajló konfliktus a vállalatok közel 80 százalékának okoz problémát, döntően beszerzési gondokat, illetve a megemelkedett energiaárak miatti költségnövekedést fájlalták. A válaszadók 58 százaléka szerint kedvezőtlen hatása van a közelmúlt eseményei miatti forintgyengülésnek, igaz, azoknál a cégeknél, amelyeknél euróban keletkezik a bevétel pozitív hatásról számoltak be (31 százalék). A megkérdezettek 12 százaléka szerint azonban az árfolyamingadozásnak nincs hatása a vállalkozására. Egyébként az árfolyamhatások mérséklésére jó eszköz lehet az euró alapú könyvvezetésre való áttérés.

A válaszadók döntő többsége, 92 százaléka már érzi az infláció negatív hatásait. A saját bérfejlesztéseknél azonban a kisebbség, a cégek 42 százaléka vette ezt figyelembe, azaz adott az infláció feletti emelést. A jegybanki alapkamat-emelés a megkérdezettek 58 százalékát érint negatívan, 35 százalékuk nem tapasztal semmilyen hatást, 4 százalék szerint az még akár pozitívan is hathat a működésükre.

(Borítókép: Róka László / MTI)