Az első negyedévben még javult a lakosság fizetőképessége

Enyhén javult az idei első negyedévben a magyar háztartások fizetőképessége – köszönhetően többek között a nyugdíjemelésnek, az év eleji állami transzfereknek és a béremeléseknek –, a kilátások azonban a makrogazdasági környezet miatt negatívak – derül ki az Intrum és a GKI közös mutatójának adataiból.

A lakosság pénzügyi helyzetét jelző Intrum Fizetőképességi Index (IFI) értéke az előző negyedévhez képest két százalékkal nőtt, éves összehasonlításban pedig 16 százalékos növekedést láthatunk – utóbbi oka, hogy a tavalyi első negyedév volt a koronavírus-járvány okozta recesszió mélypontja.

A lakosság fizetőképessége tehát nagyrészt helyreállt a járvány okozta sokk után, bár még kicsivel alatta van a 2019–20-as szintnek: 2020 első negyedévében az index 49,17 ponton állt, az idei első negyedéves értéke 45,24 pont. Az infláció és a háború hatásai még nem épültek be a harmadik hónap végére, azonban az Intrum előrejelzése szerint év végéig romlik a háztartások pénzügyi helyzete. 

És nem is a háború a legfőbb kockázat, bár a cég szerint a hatásai egyelőre megjósolhatatlanok. Sokkal nagyobb hatása lesz olyan, már korábban is létező folyamatoknak, mint a magyar államháztartás hiánya és a romló kereskedelmi mérleg.

Ezek az állami és a piaci befektetések csökkenését és a bérnövekedés lassulását eredményezhetik. Az Intrum szerint a fizetőképességi indexük alakulása alapján előre jelezhető a GDP alakulása is. Ugyan 2021 utolsó negyedévével a gazdaság behozta a járvány miatti visszaesést, de ez a lendület nem tart ki idén. 

Az Intrum közleménye szerint az idei első két negyedév GDP-adata még várhatóan kedvező lesz, azonban a háború, az ennek következtében meghirdetett széles körű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid és középtávon egyaránt nagy bizonytalanságot hoznak, és a magyar gazdaságra is kihatnak. 

Az új világgazdasági helyzet első jele a forint gyengülése és az általános áremelkedés

– mondta Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója. Utóbbi mögött elsősorban az energiahordozók áremelkedése áll – a növekvő energiaárak a hatósági árak ellenére is beépülnek a lakossági árindexbe is, hozzájárulva számos termék áremelkedéséhez. Emellett a hatósági árazás miatti különbözetet a költségvetésből fedezzük, azaz az energiaár-robbanás hozzájárul a magyar államháztartási egyensúly romlásához is – tette hozzá.