Ettől a GDP-növekedéstől az elemzők is lemerevedtek
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody’s
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
Az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezések gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.
A jelenleg elérhető adatok szerint ez az egyik legmagasabb növekedés az Európai Unióban.
Az elemzői várakozásokat messze felülmúlva, 8,2 százalékkal nőtt a hazai GDP az első negyedévben, míg 2,1 százalékkal bővült a tavalyi negyedik negyedévhez képest. A növekedéshez Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint három ok vezetett. Egyrészt a tavalyi utolsó negyedév igen erős áthúzódó hatásai, másrészt a negyedévben tapasztalt robosztus ágazati növekedések, harmadrészt az egy évvel ezelőtti, járványhullám elleni lezárások miatt egyes szektorok igen alacsony bázisa.
Az első negyedévben érdemben gyorsulhatott a háztartások fogyasztása, döntően a nagy volumenű transzferek és a kimagasló bérdinamika miatt, azonban a bázishatások szintén hozzájárultak a fogyasztás felpattanásához, mivel az egy évvel ezelőtti lezárások miatt visszaesett a fogyasztás. A beruházások szintén részben az egy évvel ezelőtti alacsonyabb bázis miatt mutathattak élénkülést – derül ki Suppan Gergely elemzéséből.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nagyon erős adat érkezett, de figyelembe kell venni, hogy a bázis értéke, amihez viszonyítunk, alacsony volt – tehát a tavalyi évben még a lezárások miatti alacsony szintről megyünk felfelé.
Az adatokból az látszik, hogy a lakossági fogyasztás hajtotta fel ennyire a GDP-t. Ezt az szja-visszatérítés szintén segíthette, de az építőipar is jól teljesített
– nyilatkozta lapunknak a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte az év hátralévő részében biztos, hogy lassulás vagy stagnálás lesz, ez volt a csúcs. Hiszen a globális kockázatok továbbra is maradnak.
A korábbi időszak nagyon rossz volt
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az adatok nagyon erősek lettek, és azt illetően senkiben nem volt kétség, hogy a mostani adatok még kiemelkedően jók lesznek. Szerinte két ok miatt lettek az adatok ennyire jók:
- A tavalyi év nem volt túl erős a járvány miatt.
- A háború negatív hatásai az első negyedévben még nem látszanak.
Szinte minden szektorban volt növekedés, de elsősorban az ipari teljesítmény és a szolgáltatások nőttek, ennek az oka Török Zoltán szerint is az első negyedévben kiemelkedően magas jövedelemkiáramlás volt.
Nagy kérdés, hogy a következő negyedév adataiban mit okoz a háború. Akkor már biztosan látni fogjuk a hatásokat. Egyelőre nem látszik, hogy a költségvetési kiigazításnak milyen hatása lesz, illetve az inflációs kilátások sem túl rózsásak, ennek még nem tudjuk, milyen hatása lesz a lakossági fogyasztásra
– nyilatkozta az Indexnek a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ráadásul szerinte a Kínában tomboló járvány miatti lezárások változatlanul fennmaradnak. Ennek a hatását sem látjuk még. A Magyar Bankholding is a következő negyedévekben már lassulást vár, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt.
Varga Mihály is értékelte az adatokat
Jó hír érkezett ma reggel, 8,2 százalékkal erősödött a magyar gazdaság az év első három hónapjában – kezdte Varga Mihály pénzügyminiszter. Szerinte ez azt jelenti, hogy továbbra is válságálló a magyar gazdaság, a kormányzati intézkedések eredményesen „tompították” az orosz–ukrán háború hatásait.
A növekedéshez szinte minden ágazat hozzájárult: jól teljesített az ipar, az építőipar, a pénzügyi szektor, de a magas foglalkoztatásnak és a béremelésnek köszönhetően a kiskereskedelem és a turizmus is erősödni tudott
– fogalmazott a magyar pénzügyminiszter, aki felhívta arra a figyelmet, hogy a jelenlegi adatok szerint hazánk továbbra is az uniós növekedési rangsor élmezőnyében van.
A háború és a szankciók hatásai azonban a magyar gazdaság növekedését is veszélyeztetik
– emelte ki a Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a kormány azon fog dolgozni, hogy biztonságos növekedési pályán tartsa a gazdaságot, és megvédjék az elért eredményeket.
(Borítókép: Varga Mihály. Fotó: Trenka Attila / Index)