Az Európai Parlament alelnöke szerint mindenki tudja, hova tűnik a pénz Magyarországon

Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke „pimasznak” nevezte a magyar állam milliárdos segélykérését az orosz olajembargóért cserébe. Szerinte az Európai Uniónak Magyarország nélkül kell döntenie az Oroszország ellen tervezett hatodik szankciós csomagról, melynek része az olajat érintő szankció is.

A Deutschlandfunknak adott interjújában az alelnök elmondta, hogy négy olyan ország van az Európai Unióban, amelyeket különösen súlyosan érintene az olajembargó hatása. Ide sorolta Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Bulgáriát is, de szerinte az Európai Unió próbál megoldást találni erre a problémára. Kijelentette ugyanakkor, Magyarország ezt arra használja fel, hogy „több pénzhez jusson”, mert az helyreállítási alapot „a jogállamiság hiánya miatt” zárolták.

A pénznek most más módon kellene eljutnia Magyarországra, ami mindenekelőtt Orbán családja és szervezete zsebében landol

– fogalmazott. Hozzátette, hogy a másik három ország hajlandó együttműködni.

Kiemelte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt  mondja, hogy 15–18 milliárd euróba kerül a magyarországi infrastruktúra felkészítése arra, hogy aztán az orosz olaj nélkül is meg tudjon lenni. „Jó lenne tudni, hogyan találta ki ezt a törvényjavaslatot” – tette hozzá.

Épp ebben a hónapban láthattuk, hogy a teljes autópálya-rendszer bővítése és fejlesztése ismét Orbán legjobb iskolai barátjára, Mészaros úrra hárult, aki vízvezeték-szerelő (sic!) és ma Magyarország leggazdagabb embere

– fogalmazott. Hozzátette, hogy ez egy 14,4 milliárd eurós volumenű beruházás, a pályázat 35 évre szól, „tehát tényleg nyíltan korrupt rendszerről van szó, ezt Magyarországon mindenki tudja, és az EU-ban is mindenki tudja”.

Pimasznak tartom, hogy még 15–18 milliárd eurót akarnak most, hogy mindenki tudja, hová megy a pénz, és ki nyeri a pályázatokat

– tette hozzá.

Borell: Csak gazdasági jellegű problémák

Korábban egy brüsszeli tanácskozás után Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte: továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása. Kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország is ismertette az új szankciók bevezetése esetén jelentkező, gazdasági jellegű nehézségeit.

Magyarország semmilyen politikai kifogást nem fogalmazott meg, problémái gazdaságiak

– emelte ki Borell. Hozzátette: „Természetesen a szankciók pénzbe kerülnek. Fájnak azoknak, akiket szankcionálnak, és hatással vannak azokra is, akik kiszabják őket”.

Szavai szerint a megállapodás érdekében folytatott tárgyalások napokig, de akár hetekig is eltarthatnak mindazokról a részletekről, melyekkel a tagállamok szembesülhetnek. Egy dologban azonban már most egyetértés van, abban, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie függőségét az orosz energiától.

Meg kell szakítanunk ezt az erős köteléket, mely nagyon sebezhetővé tesz bennünket

– fogalmazott.

A magyar álláspont változatlan

Szijjártó Péter külgazdsági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: A magyar kormány sosem fogja megengedni, hogy az emberekkel fizettessék meg a háború árát, legyen szó a fizikai biztonságról, az energiabiztonságról vagy a gazdaság biztonságáról.

Kijelentette: Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagjában szereplő, a földgáz- és a kőolajszállításokra vonatkozó javaslatok nem fogadhatók el. Magyarország azt javasolta: ha az Európai Unió szeretne olajembargót bevezetni, adjon mentességet a csővezetékes szállításra. Ez a legegyszerűbb megoldás, amely kielégíti a brüsszeli igényeket, és nem hozza rendkívül nehéz helyzetbe azokat az országokat, amelyek csővezetéken kapnak kőolajat.

(Borítókép: Katarina Barley 2019. május 22-én. Fotó: Ina Fassbender / AFP)