Virág Barnabás: most a konzervatívabbnál is konzervatívabb monetáris politika kell

Ilyen inflációs közegben, ilyen rendkívüli gazdasági körülmények mellett konzervatívabbnál is konzervatívabb, szigorúbb monetáris politika kell, vagyis belátható ideig folytatni kell a szigorítást – foglalta össze Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, mire számíthat a következő hónapokban a gazdaság a jegybanktól a Monetáris Tanács keddi kamatdöntését követő szokásos sajtótájékoztatón.

Emellett rugalmas reagálást ígér az MNB a váratlan piaci kihívásokra. Emellett kijelentette azt is, hogy az MNB a saját útját járja, és továbbra is az az elsődleges célja, hogy az infláció növekedését megállítsa, majd pedig arra koncentrálnak, hogy a kitűzött jegybanki inflációs cél – azaz 3 százalék alá szorítani a pénzromlás ütemét – fenntartható módon elérését biztosító kamatkörnyezetet alakítsanak ki.

Bejelentette, hogy az MNB tervei szerint az alapkamat 50 bázispontos emelése mellett a jelenleg irányadó egyhetes betéti kamatráta emelését havi rendszerességgel, az eddigi ütemben folytatják. Csütörtökön ezért 30 bázispontos emelés várható, majd a jelenleg 6,45 százalékos irányadó kamat 7 százalék fölé emelkedik júniusban. 

Azaz, nincs megállás a kamatemelési ciklusban, ez az opció nincs és nem is volt az asztalon 

– hangsúlyozta kérdésre válaszolva Virág Barnabás, ezzel arra utalva, hogy monetáris politikai oldalról nem támogatják az olcsó hiteles gazdaságösztönzést, noha vállalkozói oldalról, és a kormány részéről bőven volna igény erre a beruházásokhoz. Ismételten megerősítette viszont, hogy az MNB szükségesnek látna egy teljesítményjavulást eredményező versenyképességjavító programot. 

Úgy vélte, hogy az infláció megfékezéséhez a monetáris politikai eszközök mellett szükség lesz a kormányzat lépéseire is, és ehhez a múlt héten bejelentett költségvetési kiigazító intézkedések kedvező első lépést jelentek, főleg a költségvetési kiadások visszafogását célzó ígéretek. Ezek végrehajtását szorosan figyelemmel kíséri majd a jegybank, különös tekintettel a bevételnövelő adóintézkedések esetleges inflációgerjesztő hatásaira. Ugyanakkor a 2010-2011-es év tapasztalatai alapján középtávon nem számítanak jelentős inflációba továbbgyűrűző hatásokra. 

Rövid távon, azaz éven belül már borúlátóbb az MNB. Mivel várakozásaik szerint  májusban is jelentősen nőhetett az infláció – éves alapon 10,5 százalék feletti növekedést sem tartanak kizártnak –, és úgy látják, hogy mind az élelmiszereknél, mind a feldolgozóipari termékeknél is magas a költségoldali nyomás, ezért még folytatódik az jelentős mértékű áremelkedés az eddigi 20 százalékos termelői áremelkedés után, ezért a következő hónapokban is kétszámjegyű pénzromlást valószínűsítenek. Emellett szorosan figyelemmel kíséri majd a jegybank a munkaerőpiaci folyamatokat, elsősorban azért, mert a feszes, egyes ágazatokban munkaerőhiányos helyzet miatt évközi béremelések jöhetnek, aminek szintén van inflációs hatása.  

Ugyan a gazdaság növekedőképességét továbbra is kedvezőnek látja a jegybank, és a második negyedévre is bővülést várnak az első negyedéves 8,2 százalékos GDP-adat után, azonban az éves növekedési előrejelzéssel ismét visszafogottabb volt az alelnök: számot nem említett, mindössze annyit mondott, várhatóan az EU tagállamok élbolyában lesz a magyar gazdaság idei teljesítménye.

A monetáris politika alakításakor egyébként kulcsfontosságúnak tartják az EU-val fennálló viták rendezését, ezt szoros figyelemmel kísérik majd. Ahogyan a nagyobb jegybankok – mint a Fed és az EKB – infláció elleni lépéseit is, illetve az orosz-ukrán háború, valamint a szankciók gazdasági hatásait is. Az MNB minden eszközt és csatornát felhasznál majd a monetáris politikai céljai eléréséhez – hangsúlyozta Virág Barnabás. 

Kérdésre válaszolva az alelnök megerősítette, hogy ugyan nincs kifejezett árfolyamcélja az MNB-nek, azonban ha helyzet van, akkor azonnal megtesz minden rendelkezésére álló szükséges lépést Magyarország pénzügyi stabilitása megőrzése érdekében. 

Most lassít vagy sem az MNB?

A kamatdöntő ülést követően több elemző is értékelte a Virág Barnabás által elmondottakat. Kiss Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója azt emelte ki, hogy az alelnök prezentációja után

Ez továbbra is a szigorú monetáris politika folytatására kényszeríti a jegybankot, és megerősíti azt a várakozásunkat – ami jelenleg az elemzők többségének  várakozásával ellentétes –, hogy a kamatemelési ciklus tetejének elérése után nem következik be gyors lazítás.

Nagy János az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint valójában nem is lassított a kamatemelési ciklus ütemén az MNB, mert az irányadó egyhetes betéti kamatot már csütörtökön is 30 bázisponttal növelik. Úgy vélte, hogy az alapkamat és az egyhetes irányadó betéti ráta találkozását követően is folytatódhat az MNB szigorítási ciklusa.

Várakozásunk szerint az elsősorban a rövid kamatokat befolyásoló irányadó kamatláb emelése vélhetően 8 százalék körül tetőzhet majd az év végén a mostani információk alapján

 – közölte Nagy János, hozzátéve, hogy a forint sérülékenysége, a háború bizonytalan kimenetele, valamint a jogállamisági mechanizmus rövidtávon továbbra is extra kockázati tényezőt jelent és ezek kedvezőtlen alakulása felülírhatja a jelenlegi forgatókönyveket.

Varga Zoltán az Equilor elemzője arra számít, hogy amennyiben az alapkamat emelése havi 50 bázispontos, az egyhetes betéti kamatszint emelése havi 30 bázispontos ütemben folytatódik, várakozásunk szerint a két kamatszint 7,9 százalékon, szeptember végén tetőzhet. Emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy

Egyébként a tőzsdezárás után egy órával a Teletrader szerint 396,5 forintnál járt az euró jegyzése, ami gyengébb, mint amivel nyitottuk a napot. 

(Borítókép: Virág Barnabás. Fotó: Nagy Tamás / Index)