Nemzetközi nukleáris innovációs díjat nyert a BME kutatócsoportja

2022.06.01. 12:16
A legkorszerűbb grafikus processzorokra kifejlesztett reaktorszimulációs programmal nyert nemzetközi nukleáris innovációs díjat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának kutatócsoportja.

Az atomreaktorok biztonságosabbá tételéhez járul hozzá jelentősen a BME Természettudományi Kar Nukleáris Technikai intézetének frissen díjazott fejlesztése, a szinte teljes pontosságú neutronfizikai számítást lehetővé tévő „GUARDYAN” számítógépes program.

Az atomreaktorokkal szemben folyamatos elvárás a magas biztonsági színvonalú működés, aminek egyik záloga, hogy a bennük lezajló folyamatok a legkorszerűbb informatikai eszközökkel nagy felbontásban leírhatók legyenek – derült ki a BME lapunknak megküldött sajtóanyagából.

Az Európai Atomenergia Közösség Nukleáris Innovációs Díját 2022. május 31-én vette át Légrády Dávid,

a BME TTK Nukleáris Technikai Intézet egyetemi docense, a programot fejlesztő kutatócsoport vezetője a FISA 2022 konferencia keretében a franciaországi Lyonban.

Pakson üzemelő blokkokat is érinti a magyar fejlesztésű program

A számítástechnika rohamléptékű fejlődése lehetővé teszi a számítási pontosság drasztikus növekedését, amelyhez hozzájárul a korszerű, nagy sebességű, háromdimenziós megjelenítést lehetővé tevő grafikus kártyák tudásának elképesztő ütemű javulása is.

A gyönyörű vizuális illúziók megjelenítésére törekvő számítógépes játékokat először ezeknek a kifejezetten grafikus célokat szolgáló hardvereknek a megjelenése forradalmasította. Mára már külön termékekkel jelentkeznek a videókártyák gyártói a tudományos alkalmazásokat célozva, és a mesterséges intelligencia fejlesztésének új hullámait is a grafikus kártyák fejlődésének ugrása gerjesztette.

Egy évtizede még beláthatatlanul távolinak látszott az a számítási pontosság, amire a GUARDYAN-kód jelenleg képes: a Pakson üzemelő blokkok egyikének rendszeresen, a reaktor indítása előtt rutinszerűen elvégzett időfüggő mérésének eredményeit reprodukálta teljes részletességgel és kiváló eredménnyel a magyar fejlesztésű program.

Ehhez figyelembe kellett venni a zónában elhelyezkedő mintegy 44 000 üzemanyagpálcában lejátszódó kölcsönhatások sokéves történetét.

Továbbá a zóna valamennyi szerkezeti elemének minden apró részletét, a neutronfluxust mérő detektorok pontos elhelyezkedését, a hőmérsékleti viszonyokat és még számos egyéb tényezőt. A modellezéshez szükséges hatalmas számítási kapacitás előteremtésére az adott lehetőséget, hogy a neutronfizikai jelenségek, a neutronok anyagban történő terjedése analógiát mutat a fény terjedésével, azaz hasonló algoritmussal számítható, mint egy számítógépes játékban az élethűnek látszó digitális világ képe.