Aszódi Attila: Magyarországnak kell még egy atomerőmű!

A Green Policy Center és az Egyensúly Intézet összehozott egy olyan konferenciát, ahol nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország legmeghatározóbb energetikai szakértői vettek részt. A konferencia-főpódium beszélgetésen Aszódi Attila, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) dékánja, Holoda Attila energetikai szakértő, Hortay Olivér, a Századvég energetikai szakértője és kutatója, Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője, valamint Szabó László, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője ütköztette az álláspontját. A Klímasemleges Magyarország 2050 Konferencián minden olyan téma felmerült, ami alapjaiban érinti a mindennapi életünket.

A konferencia előtt Aszódi Attila nyilatkozott a lapunknak, hogy hogyan is képzeli el az utat a klímasemlegesség felé. Szerinte a probléma nem egyszerűen abban áll, hogy az Oroszország vagy a koronavírus-válság miatti visszalendülés miatt hírtelen nagy lett az energiaigény. Az igazi probléma abban áll a véleménye szerint, hogy a nemzetállamok energiastratégiáit megalkotóknak ebben a helyzetben őszintén ki kellene mondaniuk: nem végrehajthatók a korábban elképzelt energetikai programok.

Azok az erőmű-fejlesztési forgatókönyvek, amelyeket évek óta a megújuló energiahordozók fejlesztéseként pozícionáltak, de valójában a földgáz mint elsődleges energiahordozó fokozottabb felhasználásával járnának, a jelen helyzetben egyik pillanatról a másikra megvalósíthatatlanná váltak

– nyilatkozta lapunknak Aszódi Attila. Szerinte a jelenlegi helyzet egyik következménye, amiről meglehetősen kevés szó esik mostanában, hogy a földgázbázison megtermelt villamos energia az európai árampiacokon nagyon sok esetben ármeghatározó, ami a magas földgázárak miatt hosszú távon magas szinten fogja stabilizálni az árampiaci árakat. Illetve, további kiemelten fontos szempont szerinte az árak mellett, hogy a folyamatos ellátás feltételei Európa-szerte biztosítva legyenek. 

A BME TTK Nukleáris Technikai Intézet kutatócsoportja vizsgálatai egyrészről azt mutatják, hogy az európai országok 2040-ig átlagosan 28 százalékos mértékű villamosenergia-igény növekedéssel számolnak, aminek

A magyar energiastratégia szintén a hazai igények jelentős bővülésével számol, ugyanakkor nem tervez beépíteni akkora erőművi kapacitást, ami ezt az igényt képes lenne kiszolgálni, így nálunk forráshiány mutatkozik.

Veszélyben a karbonsemlegesség

Aszódi Attila szerint megvizsgálva a magyar és más európai országok energiastratégiáit, nem tarthatók a 90 százalékos karbonsemlegességi célok 2040-re. A BME számításai szerint 2030-ig vizsgálva nem állunk rosszul, de 2040-re nem tudjuk majd tartani a szigorú karbonsemleges áramtermelési célszámot, mert addigra Paks I. leáll, és Paks II., valamint a tervezett megújulók nem elegendők erre a feladatra. Az adatokból az is látszik, hogy csak azok az országok tudják tartani a karbonsemlegességi célokat, ahol nagy nukleárisenergia-kapacitással számolnak a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett.

A földgáz hozzáférhetősége a mostani nemzetközi helyzetben alapvetően kérdőjeleződött meg, és erre az energiaforrásra az átálláshoz szükségünk lett volna. Az, hogy a földgázellátás bizonytalanná vált, azt eredményezi, hogy az energiastratégiánkat újra kell tervezni. Van még egy dolog, amiről senki nem beszél: az LNG (tartályhajókon importált cseppfolyósított földgáz) behozatala Európába ugyan diverzifikálja az ellátást, de ez a forrás sokkal drágább.

– nyilatkozta lapunknak Aszódi Attila, aki szerint amikor arról beszélünk, hogy cseppfolyósított gázzal pótoljuk a vezetékest, azzal elfogadjuk, hogy az ár magasabb lesz. Ez pedig „masszívan” fogja felfelé húzni az energiaárat, drágább lesz nem csak a földgáz, hanem a villany is, és ettől teljesen új helyzet áll majd elő. Az Európai Unióban az energiastratégia nemzeti hatáskör. Tehát a kormányokon van a felelősség.

Szerintem, amit most meghirdetett az Európai Unió – a RePowerEu – az új energiastratégia, valójában mellébeszélés. A megújuló termelés fokozottabb ütemű felfuttatása és az energiahatékonyság növelése nem oldja meg a problémáinkat. Egyszerűen nem jól számolnak, a belső kereskedelem önmagában nem fogja megoldani a problémákat, hiába nyitjuk ki még jobban az energiapiacokat és növeljük az összeköttetéseket. Magyarországon például én egy új atomerőmű-projektet indítanék el a Paks II. mellett

– mondta az Indexnek a BME Nukleáris Technikai Intézete egyetemi tanára. Annyira forráshiányos most a tervek szerint Magyarország, hogy a muszáj még egy atomerőmű. A számítások szerint 2040-ben még a Paks II. egységek működése mellett is rengeteg olyan rendszerállapot adódik, amikor – a hatalmas, 12 000 MW tervezett magyar naperőmű-kapacitás ellenére – az igények hazai forrásból nem kielégíthetők – derült ki a BME kutatásából. Összességében a 2040-es magyar igények 13,4 százaléka hazai erőművekből nem kiszolgálható a nagy felbontású szimulációk tanúsága szerint. A kutatásból kiderült, hogy

Mert egyetlen más olyan országot sem találtunk, amelyik ennyire forráshiányosra tervezte volna a saját villamosenergia-rendszerét. Így mindenképpen szükség van még egy atomerőműre. Azért is tartja Aszódi mellébeszélésnek a RePowerEu-programot, mert nem számszerűsíti a tárolásra vonatkozó terveket.

A szakértő szerint, ha Paks II-n túl, nem paksi telephelyen megépülne Magyarországon még egy atomerőmű, akkor a 90 százalékos karbonsemlegességi cél elérhetővé válna.

Nincs szakértő, aki szerint nincs most baj

A Klímasemleges Magyarország 2050 Konferencia nyitó kérdésében mind az öt szakértőt megkérdezték, hogy karbonsemlegességi célok elérése mekkora problémát jelent most, amire egyhangú választ adtak: 

Kaderják Péter szerint amikor az energiastratégiánkat írták – államtitkárként ebben kiemelt szerepe volt –, egyfajta egyensúlyra törekedtek, de szerinte most az energia-szuverenitásnak nagyobb hangsúlyt kell kapnia a nemzetközi helyzet miatt:

Amikor a stratégiát megírtuk, akkor a klímavédelmi cél a leghangsúlyosabb volt és azt gondoltuk, hogy fokozatosan át tudunk állni. Most hátrébb kerültek a klímacélok. Ezek nem zárják ki egymást, de van, amikor választani kell. Szerintem a magyar energiastratégia alapjai jók.

Holoda Attila azonnal reagált erre és szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy ez már a második olyan energiastratégiai terv volt, aminek a megírását követően a felelős államtitkár távozott a posztjáról. Szerinte azokhoz a hangsúlyokhoz, amiről Kaderják Péter beszélt, csak az tud hozzányúlni, aki készítette. Ugyanakkor az energiastratégia kapcsán az annyit ér, amennyit meg tudunk belőle valósítani.

„A legnagyobb problémának azt látom, hogy nem egységes az energiapolitika, 2-3 ember mozgatja a szálakat összesen” – mondta Holoda Attila, aki szerint a zalai kőolajmezőkben már nincs földgáz, ezért ezzel már kár számolni. Abban viszont mind az öt szakértő egyetértett, hogy a klímavédelem a fenntarthatóság miatt fontos.

Emellett úgy látják, az ellátásbiztonságot kell kiemelni a problémák közül. Hortay Olivér emlékeztetett arra, hogy a nyersanyaghiány rossz hír a megújuló energiaforrások szempontjából is, hiszen az átállást nagyon megnehezíti a mostani orosz-ukrán helyzet. Továbbá talán a legfontosabb problémára hívta fel a figyelmet:

Kaderják Péter a most következő néhány évben, amíg ez a háborús helyzet van, hátrébb rangsorolná a klímacélokat, és az energiaellátás biztonságára törekedne, ezt többször is kihangsúlyozta, reflektálva arra, hogy Európában egyelőre az ellátásbiztonság is kérdés, nem csak maguk az árak.

Rezsicsökkentés

A kormányzati intézkedéseket kulturált, de heves vita keretében vitatták meg a résztvevők. Hortay Olivér azon felszólalását, miszerint a rezsicsökkentést nem lehet energiahatékonysági oldalról támadni, Holoda Attila élesen bírálta. Szerinte ennek az intézkedésnek semmilyen előnye nincs, hiszen nem támogatja a háztartások energiahatékonyságát:

Mi vagyunk Európában a „legenergiaszegényebbek”, de mi teszünk a legkevesebbet az energiahatékonyságért. Természetesen nem gondolom, hogy a szigetelőanyagok mindent megoldanak. Ráadásul most a módosabbak a legmagasabb támogatást élvezhetik. Szerintem a rezsicsökkentés egy politikai termék

– utalt Holoda Attila arra, hogy a hatósági ár miatt a lakosság nem érzi a megnövekedett európai energiaköltségeket, így nem alakul ki igény a fogyasztókban, hogy energiahatékonyságot javító beruházásokba kezdjenek.