Van olyan nyugdíjelem, amire alig költene jövőre a kormány

Évek óta mérsékelt sikerrel tervezi a kormány a következő évi költségvetésnél az inflációt, mivel rendre magasabb lesz az éves tényadat, mint az előzetes kalkuláció. Ennek megvan az a nem kívánt mellékhatása, amit folyamatosan sérelmeznek is a nyugdíjas szervezetek, hogy a költségvetési törvényben tervezett inflációval egyező mértékben emelik a nyugdíjakat is, és utóbbiakat jobbára csak novemberben visszamenőleg igazítják hozzá a valós pénzromlási ütemhez a nyugdíjkorrekcióval. Addig lényegében az idősek kvázi hitelezik a költségvetést.

Az elemzők sorra módosítják az inflációs várakozásokat a frissebb prognózisok és tényadatok, így a szerdán közölt májusi 10,7 százalékos pénzromlás alapján, valamint próbálják felmérni a megszorító csomag különadó-emeléseinek várható inflációs hatásait is. A legtöbb szakértő szerint egyre valószínűbb, hogy 10 százalék felett lesz a leértékelődés éves szinten, ami miatt egyre kevésbé valószínű, hogy jövőre teljesülhet a kormány kvázi felezéssel kapcsolatos várakozása, azaz az 5,2 százalék, amihez 2023-ra az éves, első pillantásra impozáns nyugdíjemelést kötik.

Amíg nyitott kérdés, hogy valójában mekkora lesz a nyugdíjemelés jövőre – bár aligha valószínű, hogy már januártól érvényesüljön egy inflációhoz kötött korrekció, mivel idén is fél évet várt ezzel a kormány –, az már biztos, hogy egyes nyugdíjtételekre nagyon visszafogottan költene egyáltalán a kabinet. A 2023-as költségvetés tervezetében ugyanis 300 millió forintot terveztek be a méltányossági alapon megállapított nyugdíjakra, ami mindössze 100 millióval haladja meg a tavalyi keretet. A méltányossági alapú nyugdíjemeléseknél szintén mindössze 100 millió forinttal emelik 900 millióra a keretet, míg a Nyugdíjbiztosítási Alapból egyszeri segélyre fordítható összeg változatlanul 600 millió forint lesz jövőre is. 

Arról egyelőre nincs hír, hogy az öregségi nyugdíjminimum összegén változtat-e a kormány az inflációra tekintettel, miután az idén év elején gyakorlatilag bebetonozta azzal, hogy egy jogszabályban határidő nélkül ekkora összegben szabta meg a mértékét. Bár elég kis esély van emelésre, tekintve, mennyi szociális támogatás számítása van ehhez kötve.

Nehéz megítélni a legkisebb összegű öregségi nyugdíjakra jogosultak számának alakulását is, tekintve, hogy azt befolyásolja nemcsak a nyugdíjkorhatár emelése, amely 2022 végétől egységesen 65 év lesz a férfiak és nők esetében is, hanem a még életben lévők száma is kihat a kifizetésekre, amely a Covid-járvány óta korántsem mellékes kérdés. Emellett az is befolyásolja, hogy megvan-e az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges igazolt szolgálati idő, vagy legalább a minimálnyugdíjhoz előírt 25 év munkaviszony.

Utóbbi igazolása pedig az elmúlt évtizedek egyes ágazatok meglehetősen szabados munkáltatói járulékfizetési gyakorlata, illetve a kényszervállalkozók és őstermelők járulékspórolása miatt egyre szélesebb néptömegek számára okoz majd kihívást. 2021-ben mindenesetre a KSH adatai szerint több mint 63 ezren kaptak saját jogon járó nyugdíjként és ellátásként kevesebb mint 40 ezer forintot. 

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)