Így tudja Putyin kijátszani a szankciókat, ha szeretné

A szankciók arra késztetik a kereskedőket, hogy új utakat találjanak az orosz olajnak. Ebben nagy segítség lehet a hajóról hajóra történő rakodással való exportálás. Az adatokból az jól látszik, hogy az orosz fűtőolaj érkezése Görögország partjainál áprilisban már rekordszintre ugrott. A kereskedők szerint a tartályhajók fedélzetén ki lehet keverni fűtőolajat – amely a nyersolajnál könnyebb, tisztább termékek, például autó-üzemanyagokká történő finomításának mellékterméke –, majd egyik tankerről a másikra átrakodva mindenkit megvezetve újraexportálhatják. Bár nem szokatlan, hogy a fűtőolajat Görögország partjainál rakodják fel más célállomásokra irányuló exportra, az aktivitás mértéke a szokásos szintekhez képest az elmúlt hónapokban nagyon magas volt – mondta a Gcaptainnak egy iparági forrás.

Nyersolajnak és az olajterméknek

A nyersolajon kimutatható, hogy urali típusú, azaz orosz olaj van-e benne, de az olajterméken nem. A nyersolajnál is számtalan variáció van az eddig megismert szankció kikerülésére – nyilatkozta lapunknak Szalma Botond, a Plimsoll Zrt. elnök-vezérigazgatója, amely cég kifejezetten a vasúti, közúti, folyami, illetve tengeri szállítmányozásra szakosodott. 

Az a kérdés, hogy konkrétan mi lesz szankcionálva, és jelenleg nincs reexportálási tilalom. A rakományt nem tudják elvarázsolni, de magát a nyersolajat elképzelhető, hogy eladják valakinek, és majd ő el tudja adni. De, ha maga az orosz olaj lesz szankcionálva, akkor az oroszok el tudják cserélni mondjuk például egy közel-keleti típusra, és majd azt hozzák Európába. Így Oroszország egy sima árucserével megoldotta a problémát – fogalmazott a szakértő.

Jelenleg nincs olyan hajó, amely menet közben feldolgozza a nyersolajat. Viszont hajóból hajóba át lehet rakni, és továbbra is ott van az olajcsere, mint egy másik opció.

A feldolgozott termékek esetén még triviálisabb a dolog. Mert az már tényleg lekövethetetlen, hiszen magáról a olajtermékről senki nem mondja meg, hogy annak orosz, vagy más fajta volt az alapanyaga. Szalma Botond szerint így nem világos, hogy ha Oroszország eladja az olajtermékét mondjuk egy olyan cégnek, amely országa nem vezetett be szankciókat, például egy szerb társaságnak, akkor erről hogy fog derülni, hogy az orosz alapanyagból készült.

Magyarország a piacot nem fogja tudni összevissza rángatni, de Szerbia például egy tökéletes lyuk a kerítésen, egy európai ország, ami Oroszország felé húz

– nyilatkozta lapunknak Szalma Botond. Bár az új szankciós csomag eltiltaná az európai szállítmányozási cégeket, hogy orosz kőolajat fogadjanak be, az erre vonatkozó korlátozás a jelenlegi tervek szerint hat hónap múlva lépne életbe, ami nagy érvágás lehet az oroszoknak, de ebben az esetben kifejezetten fontos lesz, hogy konkrétan mi lesz a szankcióhoz mellékelt intézkedésben korlátozva. 

Minden attól függ, hogy Moszkva talál-e új vevőt

Erre az egészre nagyon nagy hatást gyakorol majd az, hogy Oroszországnak sikerül-e eladnia a szankciókkal sújtott nyersolajat. Hiszen nem bocsátkozik korábban ismertetett manőverekbe, ha teljesen tisztán el tudja adni egy keleti partnernek. Az Európai Unió kőolajimportjának mintegy 36 százaléka Oroszországból származik. Moszkvának erre a mennyiségre már van két feltételezhető vevője: Kína és India. Ezek az országok eddig is kedvezményesen vásároltak orosz olajat, és iparági megfigyelők szerint ez a tendencia folytatódni fog.

Míg India hagyományosan nagyon kevés nyersolajat importált eddig Oroszországból – piaci megfigyelők szerint évente mindössze 2-5 százalékot –, addig az utóbbi hónapokban a vásárlások megugrottak. India márciusban 11 millió hordót szerzett be, ez a szám áprilisban 27 millióra, májusban pedig 21 millióra ugrott – a Kpler árupiaci adatai alapján. Kína már eddig is az orosz olaj legnagyobb vásárlója volt, de Peking importjai is megugrottak. Márciustól májusig 14,5 millió hordót vásárolt, ami az adatok szerint

A már majdnem biztos olajembargó arra kényszerítheti Oroszországot, hogy a kőolajat kedvezményesen adja el Ázsiába, ahol a határidős Brent-árfolyamnál már most is hordónként körülbelül 30-35 dollárral olcsóbban sikerül azt eladnia – ahogy arról korábban mi is beszámoltunk.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajtermelője az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia után, és utóbbi mögött a második legnagyobb kőolajexportőr, valamint ahogy azt Szalma Botond kifejtette „mindig lesz valaki, aki az embargós árut megveszi, ez kikerülhetetlen”, főleg ha a piacon ekkora szereplőről van szó.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó: MTI / AP / Szputnyik / Kreml pool / Mihail Mecel)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!