Négynapos munkahét: nem is olyan zseniális, mint elsőre hangzik

Bár évek óta téma, az elmúlt napokban, hetekben különösen benne volt a levegőben a négynapos munkahét intézményének bevezetése. Sőt a formabontó munkaszervezési kísérlet mára olyannyira népszerűvé vált, hogy Angliában a héten elindult minden idők eddigi legnagyobb pilot programja, majd a Magyar Telekom is bejelentette, hogy belevág a projektbe.

Az elmúlt durván egy évtizedben már nem egy ország kísérletezett a négynapos munkahéttel. Például Walesben, Skóciában, Izlandon, Spanyolországban és a skandináv országokban is zajlottak korábban hasonló kezdeményezések. Az Európán kívüli területeket nézve pedig Új-Zélandon, Ausztráliában és, bármilyen furcsa, még a munka kultuszát élő, szorgalmáról híres Japánban is megvizsgálták.

Azonban még mielőtt jobban elmélyednénk a témában, tisztázzuk, melyek a négynapos munkahét legalapvetőbb játékszabályai:

1. a rövidebb munkahét bevezetése ellenére az alkalmazottak fizetése semmiképp nem csökkenhet,
2. miközben a munkateljesítmény sem lehet alacsonyabb,
3. sőt a produktivitásnak elvileg még növekednie is kellene a javuló munkakörülményekkel.

A héten összesen közel hetven nagy-britanniai cég megközelítőleg háromezer munkavállalóval vállalta, hogy júniustól decemberig kipróbálja: náluk milyen hatékonysággal és tapasztalatokkal válik be a négynapos munkahét. A nagyszabású kísérletet bevallottan a pandémia megkövetelte rugalmas munkaszervezés ihlette, amely átírta a munka és a magánélet eddig bevett status quóját.

A brit projektben a szoftverfejlesztőktől kezdve a munkaerő-közvetítőkön át a civil szervezetekig éttermek is részt vesznek, sőt a Királyi Biológiai Intézet és egy sörfőzde is vállalta, hogy kipróbálja magát a heti négynapos munkarendben. Mint azt az egyik részt vevő cég vezetője megfogalmazta, a kísérlettel javítani szeretnék munkatársaik mentális egészségét és általános jóllétét.

A külföldi példák biztató eredményein felbuzdulva a hazai nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom teszteli egy pilot projektben a négynapos munkahetet – jelentette be csütörtöki közleményében a cég. Mindezt pusztán a nagyvállalat négy kiválasztott részlegén szigorúan kísérleti, kutatási jelleggel egy meghatározott időtartamban: idén júliustól októberig.

Ettől bevallottan a Magyar Telekom is a növekvő hatékonyságot, továbbá a kollégák fejlődését és életminőségük emelkedését várja. Mindezzel párhuzamosan a nagyvállalat egy országos reprezentatív kutatást is végez, hogy kiderítse, a magyar munkavállalók mennyiben díjaznák a négynapos munkahetet, illetve az egyes szektorokban egyáltalán megvalósítható-e a bevezetése.

Négynapos munkahétre vonatkozó tesztek: ellentmondásos eredmények

Az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ETUC évek óta kezdeményezi, hogy csökkentsük az általános kötelező munkaidő mértékét, ami ugye Magyarország esetében a legtöbbször heti negyven és napi nyolc óra. Ezen belül is az egyik elképzelés, hogy a kötelező óraszámot rövidebb napszámban kelljen ledolgozni heti bontásban. Ez tipikusan egy négynapos munkahetet jelentene – mondta el Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke az Indexnek.

Ugyanakkor hozzátette, hogy olyan típusú, átfogó kezdeményezés, amely teret nyert volna az unióban – eljutva például a bizottsági szintig – máig egyelőre nem született. Így amikor a már említett külföldi példákról beszélünk, ezek jellemzően egyéni, például tudományos, helyi szakszervezeti vagy épp tagállami, illetve EU-n kívüli országok saját, belső kezdeményezései.

A problémát alapvetően az jelenti, hogy a már lefolytatott pilot eljárások eredményeiről egyelőre nem készült egzakt, összegző tanulmány. Ha ennek ellenére mindenképpen szeretnénk valamiféle mérleget vonni, az utóbbi kísérletek eredményei inkább pozitívak, mint negatívak, mert számos cégnél a munkáltatók és a munkavállalók is kedvezően fogadták, és nőtt a termelékenység is

– összegezte a négynapos munkahét eddigi tapasztalatait Mészáros Melinda, aki arra azonban figyelmeztet: a produktivitás és az elégedettség csupán két mutató, és ezek önmagukban kevesek ahhoz, hogy megmutassák egy-egy munkahelyi változtatás, ez esetben a négynapos munkahét bevezetésének sikerét. A történet tehát ennél jóval, de jóval összetettebb.

Négynapos munkahét: nem univerzális csodaszer

„Több szempontból is üdvözlöm a négynapos munkahetet mint egyre terjedő intézményt. Igaz, nem tartom univerzális csodaszernek sem. Már csak azért sem, mert a négynapos munkahét érdemi bevezetésének és fenntarthatóságának is számtalan feltétele van.

Kezdve például azzal, hogy a húszszázalékos munkaidő-csökkenés eleve el sem képzelhető az üzleti oldalról nézve valamiféle teljesítménynövekedés nélkül

– válaszolta az Index kérdésére Király Zsolt, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) emberi erőforrások alapszakjának vezetője.

Az egyetemi docens szerint azzal számolni kell, hogy változatlan bér mellett a kieső munkaóra növeli az egységnyi munkaóra költségét, amit nem biztos, hogy az adott cég végül érvényesíteni tud majd termékei, valamint szolgáltatásai árában. Szintén megfontolásra érdemes, hogy a kieső munkaórákkal az adott heti termelés és értékesítés volumene is csökkenhet, így maga a profit is.

A jelenleg rendelkezésre álló lehetőségeket figyelembe véve elméletileg mind a kék-, mind a fehérgalléros, a fizikai és a szellemi munkakör esetében van lehetőség a hatékonyság növelésére. A termelésnél tipikusan ilyen lehet a mai fejlett robottechnológia széles körű alkalmazása. Szellemi munka esetén pedig elsősorban magas fokú digitalizációra, automatizációra kell gondolnunk.

Ám a magasabb szintű termelékenység érdekében tett beruházások, a meglévő technológia fejlesztése újabb költségeket jelent, amihez tőke kell – figyelmeztet a METU docense. Király Zsolt azt is kiemelte: ezt azért is fontos megemlíteni, mert gyakori vélemény a magyar kis- és középvállalatokkal kapcsolatban, hogy kevésbé tőkeerősek.

Jó kérdés, hogy a gazdasági döntéshozók és a cégtulajdonosok ezek után beleállnak-e a »kevesebb munkaóráért ugyanannyi bért« rendszerébe. A mentális egészségre gyakorolt pozitív hatásai miatt mégis érdemes végiggondolni a négynapos munkahét bevezetését. A háromnapos hétvégével a munkavállalóknak több idejük jutna magukra, a szeretteikre, így a feltöltődésre

– érvel Király Zsolt a négynapos munkahét mellett.

A számok pedig önmagukért beszélnek, hogy a mentális problémák, a munkahelyi stressz mekkora költségterheléssel jár:

• Például az Amerikai Stresszintézet (The American Institute of Stress) 2021-es kimutatása szerint csak az Egyesült Államok gazdaságának 300 milliárd dollár az éves stresszköltsége, ami tíz évvel ezelőtt még csupán 60 milliárd dollár volt.
• Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség által végzett 2014-es kutatás alapján 617 milliárd euró volt a stresszből adódó éves költsége az EU-s gazdaságnak.
• A teljes összeg a munkavállalói távollétből eredő költségekből (272 milliárd euró), a termelékenység csökkenéséből (242 milliárd euró), a 63 milliárd eurós egészségügyi kiadásokból és a rokkantsági ellátások formájában jelentkező szociális költségekből állt.
• Egy 2018-as OECD-felmérés alapján a mentális betegségek gazdasági hatása az Európai Unióban 600 milliárd eurót tett ki, ami az akkori EU-gazdaság GDP-jének több mint 4 százalékát tette ki.

Négynapos munkahét: maga az őrület

A Randstad Hungary, az egyik legnagyobb hazai munkaerő-közvetítő cég ügyvezető igazgatója, Baja Sándor egyenesen úgy fogalmazott az Indexnek, hogy a négynapos munkahét „maga az őrület”. Legalábbis Magyarországon biztosan. Ő mindenekelőtt attól fél, hogy a négy napba sűrített munkahét csak tovább generálná a válságot az eleve súlyosan munkaerő-hiányos magyar piacon.

Csak azt szeretném kérdezni, ha például a kiskereskedelemben dolgozók munkaidejét lecsökkentjük négy munkanapra, akkor az üzletek is rövidebb ideig fognak nyitva tartani? Vagy ha marad is a megszokott nyitvatartási idő, fognak-e a boltokba új munkaerőt találni? Főleg úgy, hogy tavaly már így is 44 ezerrel többen mentek nyugdíjba, mint ahány 18 éves van az országban

– sorolja a dilemmáit Baja Sándor, aki arra is kíváncsi lenne, hogy a folyamatos, 24 órás munkarendben dolgozó gyárakban hogyan vezetik be a négynapos munkahetet. Illetve mi lesz a munkavállalókkal, akiknek a teljesítményét például nem a legyártott darabszámban, a megkötött üzletek vagy az elintézett ügyek számában mérik, hanem az ott töltött ügyeleti óráik után fizetik meg őket.

Már a pandémia alatt gerjesztette a feszültséget, hogy míg egyesek változatlanul állhattak a gyártósornál, addig az irodai munkatársak otthonról dolgoztak.

Gondoljunk csak bele, hogy esne például az alulfizetett és kizsigerelt pedagógusoknak, tűzoltóknak és egészségügyi dolgozóknak, hogy míg ők még hétvégén is ügyelnek, addig sokan már csütörtök délután leteszik a lantot – veti fel Baja Sándor az újabb kérdéseket.

Izgalmas kísérlet vagy a jövőnk a négynapos munkahét?

Füredi Júlia elképzelhetőnek tartja, hogy mint kezdeményezés nem cseng le a négynapos munkahét. Hiszen a britek már a sokadik nemzet, amely a négynapos munkahéttel próbálkozik. Illetve ha megnézzük, rendkívül változatos a munkarendet kísérleti jelleggel bevezető országok köre: ugyanúgy találunk köztük európai, skandináv és mediterrán, ahogy ázsiai munkakultúrát.

Mészáros Melinda szerint a képet nagyban árnyalja, hogy az eddig lefutott pilot programokban eleve alacsonyabb volt, valahol 35 és 37 között mozgott a heti kötelező munkaóraszám: ezt kellett elosztani négy napra. Éppen ezért a szakszervezeti vezető úgy látja, hogy a négynapos munkahét ott él meg, ahol főként irodai a munka, és eleve van lehetőség szabadabb, kreatívabb foglalkoztatásra.

Király Zsolt is úgy vélekedik, hogy a négynapos munkahetet legfeljebb speciálisan, ágazatokra szabottan, akár cégenként és munkavállalónként eltérő megoldásokkal lehet sikerrel megvalósítani. A szakvezető úgy véli, a négynapos munkahét sorsa nagyrészt azon is múlik, a cégek vezetői miként tekintenek a munkatársakra, és hajlandóak-e hosszú távú megtérülésben gondolkodni.

Ha egyre inkább humán tőkeként vagy azon is túllépve emberként képesek tekinteni a munkavállalókra, annál reálisabb lehet a négynapos munkahét megszilárdulása. Szerencsére globálisan egyre nagyobb teret nyernek a piacon az értékalapú szervezetek, amelyek vélhetően idővel kiszorítják a kizárólag profitban és pillanatnyi érdekben gondolkodó cégeket

– zárja optimistán Király Zsolt a gondolatmenetet.

(Borítókép:   Oli Scarff / Getty Images)