Valamit vagy előre lát a kormány, vagy áfát kell emelni

Jövőre a kormány közel 7100 milliárd forintnyi áfabevétellel számol, miközben a 2022-es előirányzat 5500 milliárd volt csak. A több mint 20 százalékos növekedésre különösebb magyarázatot nem adott a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium a 2023-as büdzsé tervezetében, a jövő évi adótörvények ismertetésével pedig egyelőre adósok maradtak, noha ezt jellemzően a költségvetéssel egyszerre szokták bemutatni.

A tétel több szempontból is érdekes, mivel az orosz–ukrán háború egyelőre nem tűnik úgy, hogy hamar kikopna az életünkből, másrészt a 2022-es évben a kormány bőségesen osztogatott, ami miatt csúcsra jár most a fogyasztás. Abban konszenzus van az elemzők között, hogy jelenleg a lakossági fogyasztás húzza a magyar gazdasági növekedést: a februárban elutalt teljes 13. havi nyugdíj, a családok szja-visszatérítése révén soha ennyi elkölthető pénzük nem volt az embereknek. 

A gyermekes szülők összesen mintegy 600 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót kaptak vissza 2022-ben, míg az idősek pluszjuttatása a költségvetésnek nagyjából 360 milliárd forintos pluszterhet jelentett. A költségvetést még ezek nélkül tervezték meg tavaly júniusban erre az évre, viszont ez nagyjából 30-40 százalékos bevételnövekedést jelenthetett 2022-ben. A kérdés az, hogy az idén hasonló tervezett támogatások nélkül maradhat-e ennyire magasan a fogyasztás?

Amellett, hogy ez a GDP-adatot érdemben rántotta felfelé, úgy az államháztartás hiányát is erősen megdobta – mivel egyelőre nem érkeznek az uniós források, de a projekteket a kormány elkezdte előfinanszírozni.

Mi okozhat plusz 30 százalékos áfabevételt?

A büdzsé tervezete viszonylag kevés támpontot ad arról, hogy honnan is lőne ki még jobban, vagy tartaná a jelenlegi magas szintet a fogyasztás, hogy ennyi általános forgalmi adó jelenjen meg a bevételeknél. Mivel megkerestük a Pénzügyminisztériumot, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre, végigvesszük, hogy milyen racionális magyarázatok lehetnek a tervre.

Ami valószínűtlennek tűnik, hogy a kormány szerint még jobban elszabadulna az infláció: májusban 10,7 százalék volt a pénzromlás mértéke a KSH friss adatai szerint, a maginfláció pedig az előző év azonos hónapjához viszonyítva 12,2 százalékot tett ki. Viszont idén 8,9 százalékos éves inflációra számít a kormány, legalábbis a költségvetés tervezésekor. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter azonban az elmúlt hetekben már azt sem tartotta kizártnak, hogy 10 százalék feletti éves infláció is lehet.

Ezekből az adatokból még akkor sem valószínű a 30 százalék körüli áfabevétel, ha a nyugdíjasokat kompenzálják, vagy a közszféra dolgozóinál is reagálnának erre. (Egyébként ennek egyelőre nincs nyoma a költségvetésben.) 

Ráadásul az idei bázis nagyon magas, főleg, ha mellévesszük, hogy különösebb lakossági pénzosztás mellett 4,1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáló makropályára tervezték a kiadási és bevételi oldalt. A 30 százalékos bevételnövekedés úgy is izgalmas, ha csak a jelenlegi szinten marad a lakossági fogyasztás, mivel ezt erősen megtámogattak az idei osztogatások.

Ehhez viszont paradox módon érdemi támogatást adna, ha az infláció lassabban kopna ki a gazdaságból. De a lakosságnak még így sem lenne szabad felhagynia a fogyasztással, hogy az idei magas bázis érték szintjén maradjon.

Frissítés: cikkünk megjelenése után a kormány jelezte, hogy a magas idei bázisérték még nem szerepel a 2023-as költségvetési tervezetben, mert az az eredeti 2022-es előirányzatot veszi alapul, nem pedig a 13. havi nyugdíj és a gyerekesek szja-visszatérítése miatt is megugrott áfabevételi szintet. Vagyis arra számítanak, hogy a mostani fogyasztási szint alapján lehet 30 százalékos a bevételnövekedés az általános forgalmi adó esetében.

Talán adóemelés is jöhet

A kormány állítja, hogy a lakosságot próbálja megóvni a kedvezőtlen gazdasági hatásoktól, így kicsi esély mutatkozik arra, hogy bármilyen adóemelésről döntenének. Van viszont olyan lehetőség is, amely viszonylag keveseket érint, viszont növelheti a költségvetési bevételeket: ha valamely áfakedvezményen kurtítanak jövőre.

Kézenfekvő lehet, hogy 2021-ben visszahozták az 5 százalékos kedvezményes lakásáfát az új építésű ingatlanok értékesítésére. A kedvezmény eleve két évre szólt, tehát 2023. január 1-jéig nem tér vissza a 27 százalékos adókulcs, de jövőre már lehet, hogy nem hosszabbítják meg az intézkedést. Ez ellen szólhat, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank épp azt javasolta az elmúlt hetekben, hogy a kedvezményt 10 évre hosszabbítsák meg.

Más áfacsökkentett termékeknél valószínűtlennek hatna a kedvezmények eltörlése: mondjuk a vágóállatok, a sertéshús vagy marhahúskészítményeknél ez nagyjából teljesen ki is zárható, amikor az alapélelmiszerek egy részére is hatósági árat vetettek ki. A gyógyászati készítményeknél, segédeszközöknél pedig azért is értelmetlen lenne áfát emelni a jelenlegi 5 százalékról, mert érdemi bevételnövekedés ebből nem várható.

Az internet-hozzáférési szolgáltatásoknál vagy a kereskedelmi szálláshelyek biztosításánál akár megléphető lenne egy ilyen szigorítás, de egyelőre ennek jelét nem adta az Orbán Viktor-féle kabinet. Érdemi bevételnövekedést ez sem okoznak. 

Így vélhetően a 2023-as tervet a kormány a mostani magas bevételekre alapozva is tarthatja, különösebb adópolitikai beavatkozás nélkül.

(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter 2022. június 7-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)