Inflációellenes programot jelentett be az osztrák kormány

Karl Nehammer osztrák kancellár Werner Kogler alkancellárral, Johannes Rauch szociális ügyekért felelős miniszterrel és Magnus Brunner pénzügyminiszterrel együtt jelentette be az új csomagot. Közlésük szerint a projekt legalább 2026-ig szól, és a költségvetése abban az évben már elérheti a 28 milliárd eurót is.

A programot nagyvonalakban három fázisban valósítják meg: először, az idei nyár végétől kezdve a leginkább rászoruló, kevés jövedelemmel rendelkező emberek kapnak anyagi segítséget. Ezt követően a teljes lakosság részesül támogatásban, utána pedig (2023 elejétől) újabb gazdaságélénkítő lépésekkel próbálják meg segíteni a lakosságot és a vállalkozásokat.

A csomag részeként augusztusban minden gyermek után kapnak 180 eurót a családok az iskolakezdésre, majd szeptemberben a munkanélküliek és minimálnyugdíjon élők kapnak 300 eurót. Októberben minden felnőtt 500 eurónyi támogatást kaphat, ennek felét a tavaly bevezetett klímabónusz által finanszírozzák (a kiskorúak ennek a felére, 250 euróra lesznek jogosultak). 

Mindezek mellett növelik az éves szintű családtámogatások mértékét, csökkentik az adóhozzájárulások mértékét,  elhalasztják a szintén tavaly megszavazott, és a vállalkozások érintő szén-dioxid adó bevezetését, végül pedig meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot. Továbbá kompenzálják a megemelkedett fogyasztói árakat az áramszolgáltatás terén, a nagy energiaigényű vállalkozások számára különsegélyt adnak, valamint a munkavállalókat is bónuszjuttatásokkal segítik.

A kormány szerint ezekkel a lépésekkel növelik a lakosság vásárlóerejét és segítik a kisvállalkozásokat is a magas inflációjú gazdasági környezetben. Karl Nehammer a csomag bevezetését azzal indokolta, hogy a mostani környezetben garantálni kell az emberek anyagi biztonságát, és „vissza kell adni az embereknek azt a pénzt, amit az infláció elvett tőlük”, továbbá garantálni kell, hogy az energiaárak emelkedése nem az ő költségeiket növeli. 

A különadók fordítottját is megfontolták, de...

A keddi sajtótájékoztatón Werner Kogler zöldpárti alkancellár hangsúlyozta, hogy hosszútávon csökkenteni kell a fosszilis energiahordozóknak való kitettséget, mert most ezek árának az emelkedése az, ami az inflációt elsősorban gerjeszti.

Hozzátette: felmerült az is, hogy csökkenthetnék a fosszilis energiahordozók használata után a vállalkozásokra háruló adóterhet is. Ettől azonban elálltak, mivel szerintük nem garantált, hogy ez a lépés a lakosságot segítené.

Nem tudnánk garantálni azt, hogy a vállalkozások az adóterhek enyhítése után csökkentenék a fogyasztók költségeit. Németországban például már látható is, hogy milyen problémákat okozott egy ilyen lépés 

– fogalmazott az alkancellár.

Magnus Brunner pénzügyminiszter mindeközben azt is elmondta, hogy a csomagot részben az általános adóterhek emelésével fogják finanszírozni. Hozzátette azt is, hogy a gyakorlatban a költségek szinte egyharmadát önmagában a fogyasztás várható növekedése vissza fogja téríteni a későbbiekben. Johannes Rauch szociális ügyekért felelős miniszter pedig azt hangsúlyozta, hogy a csomag elsősorban a legszegényebbeket segíti meg, és fontos „mérföldkőnek” nevezte azt, hogy Ausztriában a szociális szempontok kerültek ennek a csomagnak a középpontjába. 

A Kronen Zeitung megkérdezte Gabriel Felbermayrt, az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) igazgatóját, aki azt mondta: a csomag költséges lesz, de a bevezetése helyes lépés a kormánytól, mivel úgy segítik a lakosságot, hogy nem avatkoznak bele a piac működésébe.

Mindemellett nem rejtette véka alá, hogy ezzel magát az inflációt nem fogják csökkenteni, sőt, még az is valószínűsíthető, hogy a fogyasztás és a kereslet növelése bizonyos szektorokban valamelyest tovább növeli majd az árindexet. Kérdésre válaszolva kifejtette azt is, hogy szerinte az osztrák állam bírni fogja a csomagot, bár a fiskális politika terén jelentősen csökkenni fog a mozgásterük a következő években. 

(Borítókép: Karl Nehammer osztrák kancellár és Werner Kogler alkancellár bejelentik az új inflációellenes programot 2022. június 14-én Bécsben. Fotó: Leonhard Foeger / Reuters)