Jelentős fordulat a kormány adópolitikájában, az extraprofitadó még csak a kezdet?

Az ellenzéki képviselők szerint Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke hétfő délután két órakor hívott össze egy bizottsági ülést három órára, ahol egyetlen határozati javaslatot akartak elfogadni: a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról.

A javaslatot a GB fideszes tagjai azonnal elfogadták. A beterjesztés indoklása szerint tekintettel az „orosz–ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, továbbá a különös tekintettel a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra”, az alábbi határozatot hozza:

Az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elfogadását. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

A bizottsági előterjesztésből szerint a szükséges szakértői munka „nem a megfelelő ütemben halad globális szinten, így az Irányelv elfogadása megelőzné a globális szabályok végleges elfogadását. A globális minimumadó részletszabályai tekintetében a javaslat nem áll készen a végrehajtásra. A munka lassan halad, és bizonytalan, hogy mikor zárulhat le, ugyanakkor bizonytalan annak kimenetele is”.

Mindez arra utalhat, hogy a kormány már nem támogatja a globális minimumadó alkalmazását. Pedig tavaly októberben csatlakozott Magyarország is a nemzetközi megállapodáshoz, és Varga Mihály pénzügyminiszter is beszámolt erről a szándékról.

A globális minimumadó

Régóta sejthető volt, hogy a 9 százalékos társasági adószinttel rendelkező Magyarország biztosan érintett lesz a globális minimumadó bevezetésében. Ugyanis azoknak a multinacionális vállalatoknak lett volna kiegészítő adókötelezettsége, amelyeknek a leányvállalata tényleges adóterhelése egy adott országban nem éri el a 15 százalékot.

A szabályozás a 750 millió euró (közel 300 milliárd forint) konszolidált árbevétel feletti vállalatcsoportokra vonatkozik, amely szabályok az OECD-országokban lévő leányvállalatok esetében 2023. január 1-jén, harmadik országok esetében 2024-től lépnének hatályba. A szabályozást abban az esetben lehet alkalmazni, ha a leányvállalat országában az effektív adókulcs (ETR), vagyis a beszámítható adók és a speciálisan meghatározott adóalap hányadosa alacsonyabb mint 15 százalék.

Bár Varga Mihály pénzügyminiszter korábban azt jelezte, hogy a magyar kormány elfogadja, az új adótervezet később politikai viták tárgya lett. Észtország, Lengyelország és Magyarország jelezte, hogy addig nem támogatja az irányelv elfogadását, ameddig az Egyesült Államok szenátusa sem fogadta el azt.

A háború ezt is felforgatta

Bánki Erik azt szeretné elérni, hogy a parlament hozzon határozatot arról, hogy ellenzi a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását – nyilatkozta az MTI-nek. 

Megjegyezte: mindez nyilvánvalóan összefügg az orosz–ukrán háború okozta új világgazdasági helyzettel, különösen a háborús inflációval, valamint a háború másik súlyos következményével, a gazdasági válsággal. A politikus azt kifogásolta, hogy a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad. Globális szinten az OECD-nek volt egy kezdeményezése a digitális multinacionális cégek egységes megadóztatásáról, és mivel ezek a cégek kibújnak az adózási kötelezettség alól, erről a kezdeményezésről egyetértés van gyakorlatilag minden érintett ország részéről. Kiemelte, hogy ezt 2023-ban vezették volna be, de legalább egy évet csúszni fog.

Bánki Erik kiemelte, hogy emellett elindult egy másik kezdeményezés a globális minimumadó bevezetéséről, amely már nem csak a digitális cégekre vonatkozik, hanem valamennyire. Azonban nem lenne jó, ha az alapjavaslatot megelőzné ez a kiegészítő javaslat a globális minimumadóról, amely egyébként nagyban érinti azokat a külföldi vállalatokat, amelyek Magyarországon működnek. Pontosítani kellene a részletszabályokat, amelyek közül a legfontosabb a kettős adóztatás elkerülése, hiszen az elbizonytalanítaná a befektetőket – vélekedett.

(Borítókép: Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának fideszes elnöke 2021. június 21-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)