Súlyos drágulás jön a boltokban

Csak folyamatos fejlesztésekkel lehet talpon maradni, netán a kínálkozó piaci lehetőségeket kihasználni a friss zöldségpiac éles versenyében – summázta Nagypéter Sándor, a több mint 500 tagot számláló Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) elnöke, minek köszönhető a termelői értékesítői szervezet elmúlt évekbeli sikere.

Többek között a tagjai által az elmúlt években megvalósított beruházásoknak köszönhetően – amennyiben persze az év első hónapjai is napsütésesek – sikerült elérni, hogy napjainkra márciustól lényegében november közepéig csak magyar előállítású hajtott paradicsomkülönlegességek találhatóak meg a nagyobb kereskedelmi láncok polcain, de fehér paprikából is önellátó az ország. Tavalyhoz képest 8 százalékkal több friss zöldségre – túlnyomórészt paprikára és paradicsomra – szerződtek a termelőink, ami mintegy 28 ezer tonna beszállítását jelenti majd a kiskereskedelmi láncokhoz – mondta Nagypéter Sándor.

Az előzetes várakozások szerint a szövetkezet zöldség- és gyümölcsértékesítés-árbevétele elérheti akár a 17 milliárd forintot is. Igaz, ehhez az is szükséges, hogy a heti rendszerességű ártárgyalások során érvényesíteni tudják az átadási árakban a termelői többletköltségeket is.

Illetve helyenként a délkelet-ázsiai munkaerő biztosításával kapcsolatos költségek is jelentkeznek, mivel annyira kritikus a szektor munkaerőhiánya. 

Több magyar termény mehet exportra

Ugyanakkor bár a járvány és a háború számos, termelési feltételeket, árazást nehezítő negatívummal járt a hazai kertészek számára, azért mellékhatásaként az is jelentkezett, hogy a megdrágult tengeri és közúti szállítmányozás miatt egyre keresettebb Közép-Kelet-Európa több országában is az általuk előállított friss zöldség, elsősorban paprika, paradicsom és uborka.

„Ezzel lényegében a logisztikai költségek miatt az Európából kiárazódó közel-keleti országokból importált paprika és paradicsom miatti piaci rést sikerülhet megcsípni, de megvan az a pozitív hatása is, hogy a fejlesztések eredményeképp jelentkező többlettermelés sem nyomja a belpiacot, vagyis itt is könnyebb a költségemelkedést elismertetni. Tavaly megdupláztuk az exportárbevételt, elérve a 2,3 milliárd forintot, az idén pedig csak az első öt hónap exportbevétele jár 1,3 milliárd forintnál” – mondta Nagypéter Sándor. 

A szövetkezet mindenesetre nem áll le a fejlesztésekkel: tavasszal volt a több mint 10 ezer négyzetméteresre tervezett új komplex logisztikai központjuk alapkőletétele, a többek között 1880 négyzetméteres hűtőházi kapacitásbővítést és ipari robotokkal felturbózott raktárrészleget, új csomagolórészleget tartalmazó 2,7 milliárd forintos projekt átadása év végére várható. De kiszolgálja majd a pár éven belül évi 28-31 ezer tonnára emelkedő friss zöldség csomagolási, szállítási igényeket is.

Érdekesség, hogy bár a pandémia előtt komoly termelői és kereskedői kezdeményezések voltak a műanyag csomagolások kivezetése, illetve alternatív csomagolóanyagokra cserélése érdekében, ezt a trendet megtörte a járvány, majd a durva áremelkedés is. Igaz, egyelőre fogyasztói oldalról sem látnak keresletcsökkenést az előrecsomagolt friss zöldségek piacán. 

Nemcsak a kiskereskedelem igényeire figyelnek, a változó fogyasztói ízlés, és az édesebb paprikák iránti kereslet növekedése miatt idén ismét jelentősebb, 2,5 hektárnyi területen termelnek majd a tagok pritaminpaprikát, és visszatér a kínálatba a kaliforniai paprika is. Emellett Nagypéter Sándor szerint komoly lehetőség lesz – már csak a változó európai fogyasztói szokások, a növényi étrend előtérbe kerülése és a Közös Agrárpolitika klímavédelmi változásai miatt is – a szántóföldi zöldségtermesztésben is.

A csemegekukorica és a zöldborsó felértékelődésére számítok, ezért érdemes volna megfontolni a döntéshozóknak, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel megtartsák ezeket a termelőket, hogy folytathassák ezt a tevékenységet – tette hozzá a szervezet elnöke. Az elmúlt években, de idén főleg a háború miatt kétségtelenül jövedelmezőbb és egyszerűbb a szántóföldi gabonafélék termesztése, miközben a klímaváltozás miatt egyre nagyobb lutri öntözés nélkül termelni ezeket a szántóföldi zöldségeket.

Az ágazat hosszabb távú stabilitását segítené az is, ha sikerülne végleges megnyugtató megoldást találni a termálvíz visszasajtolási kötelezettségre kapott, ám 2027 végén kifutó moratórium ügyére is. A termálfűtésre alapozott termelésnek köszönhetően ugyanis a hazai kertészeteket kevésbé sújtja a gázárak európai elszállása – a holland kertészetek kibocsátását ez érezhetően visszafogta. Viszont a villamosenergia-árak elszabadulása a vízszivattyúk üzemeltetése miatt egyre nagyobb terhet jelent a DélKerTÉSZ tagjainak is, különösen azért, mert a szektor élőmunkaigénye miatt a nagyobb vállalkozások kiesnek az egyetemes áramtarifakörből, azaz a kkv-s rezsicsökkentésből. 

(Borítókép: Daniel Reinhardt / picture alliance / Getty Images)