Háború lehet az oroszokkal az Északi-sarkvidékért is

Az interkontinentális hang- és adatforgalom mintegy 95 százaléka a tenger alatti kábeleken, üvegszálas vezetékeken keresztül zajlik, és jelenleg több mint 400 ilyen kábel létezik. Az alaszkai, finn és japán vállalatok egy csoportja, valamint az orosz kormány által tervezett kábelek a jobb digitális infrastruktúra megteremtéséért folyamatosan versengenek egy törékeny, de a védelem és a tudományos kutatás szempontjából egyre fontosabbá váló területen.

Mivel az Északi-sarkvidéken kisebb a földrajzi távolság a kontinensek között, mint attól délebbre, a szakértők szerint egy, a térségen áthaladó kábel gyorsabb kommunikációs csatornával kecsegtet, mivel minél rövidebb egy ilyen, értelemszerűen annál gyorsabb rajta a forgalom. Ráadásul az útvonal egyre inkább megvalósíthatónak látszik: a globális felmelegedés sajnos megteremti a feltételeit a gyorsabb fejlődésnek.

Egy londoni bank, amely adatokat továbbít Tokióba, az északi-sarkvidéki útvonalon keresztül 30-40 százalékkal gyorsabban tudná ezt megtenni, mint ahogy az most lehetséges

– mondta Tim Stronge, a TeleGeography tenger alatti kábeleket vizsgáló cég elemzője, aki nyilatkozatában azt is hozzátette, hogy számtalan iparág, köztük olyanok, mint a védelmi, kőolaj-, gáz- és halászati iparágak, valamint az Északi-sarkvidéken éghajlatkutatást végző tudósok, mind profitálnának a gyorsabb kommunikációból. Szerinte egyébként az ott élő közösségeknek is jobb lenne az internethozzáférése.

A Far North Digital alaszkai vállalat finn és a japán vállalatokkal tervezi, hogy kábelt épít az északnyugati átjárón keresztül. Azon az útvonalon, amely Alaszka északi részén és a szétszórt kanadai szigeteken kanyarog, majd Grönland alatt húzódik, és összeköti az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal. 

Ethan Berkowitz, az alaszkai vállalat társalapítója szerint a javasolt útvonal, amely 2026 végére működőképes lehet, mintegy 14 000 kilométert tenne meg Japántól keletre, az északnyugati átjárón keresztül, majd végül Európába vezetne. Elmondása szerint a projekt már több éve készül, és a projekt mérnöki, beszerzési és kivitelezési szerződést kapott az Alcatel Submarine Networkstől. Továbbá megkezdődött az engedélyezési folyamat „az útvonal különböző helyszínein”. A vállalatok előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a projekt finanszírozásáról, amely várhatóan körülbelül 1 milliárd euróba fog kerülni.

Az oroszok is közbeszólhatnak

De van egy kis probléma, hiszen nem csak a Far North Digital tart igényt az Északi-sarkvidékre. Egy orosz állami vállalat tavaly augusztusban került a címlapokra, amikor bejelentette, hogy megkezdte egy 12 650 kilométeres kábel lefektetését az északi és keleti partok körül. Az orosz kormány azóta hallgat erről. A TeleGeography munkatársa ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy „ipari forrásokból úgy tudják, hogy bizonyos érdekcsoportok aktívabbak lettek”.

Ahogy az Északi-sarkvidék olvadása lehetőséget teremt a gazdasági hasznosítására, a terület egyre inkább átpolitizálttá és geogazdasági szempontból versenyképessé vált, a nemzetközi elemzők szerint. 

Nima Khorrami, a The Arctic Institute stockholmi kutató munkatársa megjegyezte: „Az adatok továbbítása feletti ellenőrzés már önmagában is hatalomforrás”. Hiszen ezek segíthetnek az országoknak a nagy mennyiségű adat kezelésében, így ez egy globális befolyásra alkalmas eszköz. Finnország és Svédország NATO-ba való csatlakozása olyan kommunikációt tenne lehetővé, amelyre egyébként nem lenne lehetőségünk. Ez az útvonal biztonságosabb és kevésbé függ a nem NATO-tagok jóindulatától – hívják erre fel a figyelmet a szakértők.

(Borítókép: atommeghajtású jégtörő az Északi-sarkon 2021 augusztusában. Fotó:  Ekaterina Anisimova / AFP )