Most jöhet csak az igazi drágulás a gázpiacon, de az olajnál fordulat érkezhet

Messze nem az orosz–ukrán háború vezetett a földgázárak elszabadulásához: Oroszország már tavaly októberben korlátozni kezdte az exportált mennyiséget. Arra hivatkozott a Gazprom, hogy a szokásosnál hidegebb tél miatt az elsődleges feladatuk az orosz tárolók feltöltése, valójában viszont hamar kiderült, hogy Vlagyimir Putyin elnök így próbált meg nyomást gyakorolni Európára, hogy az Északi Áramlat 2. gázvezeték megkapja az üzembe helyezési engedélyét. 

A földgáz ára emiatt az egekbe szökött: a holland Title Transfer Facilitynél (ICE TTF), Európa vezető benchmarkjánál az árak a január eleji 16 eurós megawatt/óra árról október végére 88 euróra emelkedtek, ami kevesebb mint egy év alatt több mint 450%-os emelkedést jelent. Ez viszont az egekbe repítette a villamosenergia-árakat.

Most jön csak a feketeleves

Az ukrajnai invázió kezdete óta ugyan voltak kitörések, de a 125 eurós kurzus fölé nem mentek az árak a TTF-nél. Most viszont ez megváltozhat.

Az elmúlt héten az európai földgázárak a háború kezdeti szakasza óta a legnagyobb heti emelkedést hozták össze, mivel Moszkva egyre jobban korlátozni kezdte a gázellátást. Mindebbe benne van, hogy a piacok már épp elkezdtek megnyugodni: a vártnál több lng-szállítmány, valamint a folyamatos orosz gázszállítmányok miatt az európai tárolók tartalékai a várt fölött voltak. Vlagyimir Putyin elnök vélhetően erre reagálva utasíthatta a Gazpromot a betáplálás visszafogására. Eközben viszont az orosz állami gázcég a német Siemens cégre mutogatott, hogy nem várt karbantartási munkálatokra van szükség, valamint vitába is kezdtek a német társasággal.

Múlt héten ezért Franciaországba például egyáltalán nem jutott orosz földgáz, de a Gazprom felére vette vissza Németország és Szlovákia ellátását is többek között, míg az elmúlt hónapokban Bulgáriát, Lengyelországot és Finnországot kidobta a teljes ellátásból. Mellette pedig a kisebb gázvásárlók egy részével – köztük a Shell-lel – is szerződést bontott, mert nem voltak hajlandók rubelben fizetni.

Az irányadó határidős jegyzések akár 8,4 százalékkal is emelkedhettek, mielőtt csökkentették volna az elmúlt időszak áresésének hatását, így a heti emelkedés mértéke 50 százalék körüli volt.

Az európai politikusok azzal vádolják a Kremlt, hogy politikai célokra használja a gázt, és a csökkentések egybeesnek Olaszország, Németország és Franciaország vezetőinek e heti szimbolikus ukrajnai útjával. Az Európai Bizottság szerint Oroszország zsarolásra használja fel az energiaexportot.

„A tárolók jó ütemben töltődtek fel” – mondta Warren Patterson, az ING Bank árupiaci stratégiáért felelős vezetője a Bloombergnek. Hozzátette, hogy ezt borította meg a héten a Gazprom.

A kereskedők szorosan figyelik, hogy Európa hogyan pótolja a hiányzó mennyiségeket. A tárolóhelyek a régióban 52 százalékos töltöttségen állnak, miután az elmúlt hetekben további betáplálásokat hajtottak végre. A szintek azonban ismét csökkenni kezdtek, mivel a vevők igyekeznek betölteni az Oroszország által hagyott űrt. 

„A piac előtt álló legnagyobb kihívást az jelenti, hogy felmérje az ebből adódó lassulás hatását a tárolói injektálásokra” – mondta Arun Toora, a BloombergNEF elemzője egy pénteki jegyzetében. 

A BNEF 10 milliárd köbméterrel csökkentette a tárolókba kerülő gázra vonatkozó alapbecslését egy korábbi, májusi előrejelzéshez képest, a további orosz megszorítások valószínűségére hivatkozva. Ha a Moszkvából érkező szállítás teljesen leáll, az európai készletek a tél átvészeléséhez szükséges küszöbérték alá csökkenhetnek Toora szerint. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Wood Mackenzie nemzetközi elemzőcég is, amely szerint januárra elfogyhatnak a készletek még egy enyhe tél alatt is.

Moszkva műszaki hibákra hivatkozott a csökkentett áramlások indoklásaként. Olaszország már a jövő héten beindíthatja a gázellátás vészhelyzeti tervét, ha Oroszország továbbra is visszafogja a szállításokat, ami a helyzetet ismerő személyek szerint azzal járhat, hogy a vállalatokat önkéntes energiafogyasztás korlátozására kérik fel. 

A holland fronthónapos határidős földgázpiaci határidős ügyletek az idei rekordnak számító 125 eurós áron álltak megawattóránként. De a kereslet növekedése, az orosz kínálat csökkenése miatt az árak ezen a héten tovább emelkedhetnek.

Felkészül az olaj?

Az olajárak pénteken mintegy 6 százalékkal estek, ezzel négyhetes mélypontra zuhantak. Ennek oka nem a kitermelésnövekedés, hanem hogy a nagyobb központi bankok (az amerikai Fed, a svájci és a brit jegybank) kamatemeléseket hajtottak végre az elszálló infláció miatt. Az elemzők szerint ezek a döntések lassíthatják a világgazdaságot és csökkenthetik az energia iránti keresletet.

Szintén nyomást gyakorolt az árakra, hogy az amerikai dollár a héten 2002 decembere óta a legmagasabb szintre emelkedett, így a világ legtöbb devizájában sokkal drágábbá vált az olajvásárlás, mivel azért dollárban kell fizetni.

A Brent határidős jegyzése 6,69 dollárral, azaz 5,6 százalékkal csökkent, és hordónként 113,12 dolláron állapodott meg, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj 8,03 dollárral, azaz 6,8 százalékkal csökkent, és 109,56 dolláron állapodott meg.

A Brent esetében ez volt a legalacsonyabb zárás május 20. óta, a WTI esetében pedig május 12. óta nem látott mélypont.

„A nyersolaj ára esett, ahogy a dollár emelkedett, Oroszország jelezte, hogy növelni kell az olajexportot, és ahogy a globális recessziós félelmek erősödtek” – mondta Edward Moya, az OANDA adat- és elemzőcég vezető piaci elemzője a CNBC-nek.

Az olajtermelő országokat tömörítő OPEC+ májusban napi 2,695 millió hordóval termelt kevesebb olajat, mint ígérték az országok. Több tagnál termelési problémák léptek fel, Oroszország pedig szankciókkal szembesült az EU részéről. Viszont az OPEC fogadkozik, hogy pótolja az orosz oldaláról kieső mennyiséget – írta meg pénteken a Reuters.

Itt jöhet képbe az, hogy párhuzamos olajpiacok alakulnak ki: mivel Oroszországtól az EU-s országok jelentősen kevesebb mennyiséget vásárolnak, ezért főként a közel-keleti olajra lesz nagyobb kereslet, de ők viszont kiesnek pár nagyobb piacról, ahol az olcsóbb, nem olyan kelendő Uralt szállíthatják. India és Kína így több olcsó orosz olajat vehet, így az arabok kiszorulnak ezekről a piacokról, ami összességében a nyugati országok árait hajthatja lefelé.

A Brent–Ural árkülönbsége a múlt héten 34,7 dollár volt, vagyis az orosz olajra a kereslet nem nőtt azáltal sem, hogy Kína és India masszív bevásárlásba kezdett – derül ki a Neste adataiból.

(Borítókép: Kőolajkitermelés Texas közelében 2020. április 24-én. Fotó: Matthew Busch / Bloomberg / Getty Images)