Moszkva megfenyegette Litvániát, éleződik a feszültség a Balti-tengeren

Ismét szintet lépett Oroszország, miután kedden megfenyegette az uniós szankciós előírásoknak eleget tevő Litvániát. A balti állam ugyanis leállította az uniós szankciós listán szereplő termékek – többek között az építőanyagok, a fémek és a szén – vasúti szállítását a Balti-tenger partján fekvő orosz városállam, Kalinyingrád és Oroszország többi része között. Eddig ugyanis a kalinyingrádi kikötő használatával Moszkva megkerülhette az uniós szankciókat, igaz, ehhez szükség volt az áruk Litvánián keresztüli szállítására is. Anton Alihanov, a kalinyingrádi régió kormányzója kijelentette, hogy a Litvánián keresztül történő tranzitkorlátozások miatt a kalinyingrádi régió kompállománya meg tud birkózni a megnövekedett rakománymennyiséggel.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, aki kedden Kalinyingrádba utazott, hogy ott a régió kormányzójával megvitassa a kialakult helyzetet, kijelentette, hogy Moszkva hamarosan válaszolni fog a blokádra, és Litvánia lakói meg fogják érezni az ellenlépések hatását. „Oroszország az ilyen ellenséges akciókra biztosan válaszolni fog. A vonatkozó tárcaközi intézkedések kidolgozás alatt állnak, hamarosan elfogadják őket. Ezek következményei komoly negatív hatással lesznek Litvánia lakosságára” – tette hozzá a tisztségviselő.

A Reuters tudósítása szerint Moszkva ezt illegális blokádként értékelte, és első tiltakozó lépésként beidézett egy litván diplomatát. Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az orosz állami hírügynökségnek azt hangoztatta, hogy Litvánia ezzel a döntésével agresszívan lépett fel, túllépve a barátságtalan magatartás határát. Hozzátette: Vilniusnak meg kell értenie, az, hogy Moszkva a kalinyingrádi tranzitra vonatkozó lépéseit ellenségesnek minősítette, azt jelenti, hogy „ez már nem a tárgyalások ideje”. Az orosz külügyminisztérium hétfői állásfoglalása szerint egyébként Litvánia az intézkedéseivel nemzetközi jogi kötelezettségeket sért, különösképpen az Oroszországi Föderáció és az EU 2002-ben elfogadott közös nyilatkozatát a Kalinyingrád megye és Oroszország többi része közötti tranzitforgalomról

Az Európai Unió külügyi vezetője, Josep Borell azonban védelmébe vette a litvánokat, mondván, nincs felelősségük az ügyben, mivel a közösség által hozott szankciós intézkedéseket hajtották végre. Válaszul Moszkva beidézte az unió moszkvai nagykövetét, hogy hivatalosan is kifejezze a tiltakozását. Markus Ederer uniós megbízott kedden megjelent az orosz külügyminisztériumban. Peter Stano uniós szóvivő szerint Ederer „elmagyarázta, hogy Litvánia végrehajtja az uniós szankciókat, nincs blokád, és arra kérte őket, hogy tartózkodjanak az eszkalációs lépésektől és retorikától”.

A kalinyingrádi orosz enklávé gazdaságfejlesztési minisztériuma az MTI szerint kedden közzétette a litván tranzittilalom alá eső áruk listáját, amelyen egyebek között a 750 eurónál nagyobb értékű háztartási gépek, valamint az ezer eurónál drágább hangszerek is szerepelnek. A felsorolásba bekerültek továbbá „a mentőautók kivételével a szárazföldi, légi vagy tengeri személyszállításra szolgáló, ötvenezer eurót meghaladó értékű járművek”, ülőszékes felvonók, kötélpályák húzószerkezetei, az ötezer eurónál drágább motorkerékpárok, valamint ezek tartozékai és pótalkatrészei.

A 66 oldalas litván feketelista különböző luxuscikkekre, műtárgyak és régiségekre, biliárd- és golffelszerelésre is kiterjed, továbbá a telivér lovakra, a kaviárra, a szarvasgombára, valamint a szivarokra és a parfümökre. De szerepelnek rajta ipari berendezések, szerszámgépek és gyártóüzemek gépei, valamint építőanyagok – általánosságban mindazok, a szankciókkal sújtott áruk, amelyeket az uniós országok nem szállíthatnak Oroszországba.

Emellett Odessza kikötőjét is blokád alá vonták, tegnap pedig gabonasilókat ágyúztak a kikötőben. Emellett az orosz invázió közben már megrongálták az ukrán vasúti infrastruktúra negyedét is. 

A közel egymillió orosz lakosú kalinyigrádi enklávé körüli feszültség éleződése újabb geopolitikai konfliktust vetít előre. Az oroszok balti-tengeri katonai támaszpontjaként is funkcionáló város – amelyről a lengyelek állítása szerint köztudott, hogy atomfegyvereket is tárolnak ott – helyzete azért kritikus fontosságú Moszkvának, mert épp átrendeződőben van a balti-tengeri erőegyensúly. Azzal ugyanis, hogy a háború miatt korábban évtizedekig semleges országok, Finnország és Svédország is kérte felvételét a NATO-ba, épp azt sikerült elérnie az orosz vezetésnek, amit Ukrajna Nyugathoz közeledésének megakadályozásával szeretett volna elkerülni: a biztonsági fenyegetésként értékelt NATO-tagsággal rendelkező területekkel való közvetlen határokat. Nem véletlenül szabta Moszkva a háború kitörésekor az agresszió befejezésének feltételeként azt, hogy a NATO vonuljon vissza 1997-es határai mögé. Ez utóbbi egyébként azt jelentené, hogy Magyarország is elvesztené a nyugati katonai szövetség védelmét. 

(Borítókép: Egy orosz vámtisztviselő dolgozik a balti-tengeri kalinyingrádi kikötőben 2021. október 28-án. Fotó: Vitaly Nevar / Reuters)