Akármennyire szöknének a nyugati cégek, foglyul ejtette őket Oroszország

Az ukrajnai invázióra válaszul sorra kerültek nyomás alá a nyugati cégek, hogy vonuljanak ki az orosz piacról. A legtöbb vállalat pedig tartva egy PR-katasztrófától, engedett a követeléseknek, és sorra kezdték bejelenteni, hogy elhagyják Oroszországot. Viszont nem ment könnyen.

Bár a múlt héten az IBM bejelentette, hogy az összes alkalmazottját végkielégítés fizetésével kirúgja, és távozik. Viszont az elmúlt időszakban a McDonald’s és a Burger King küszködései mutattak rá leginkább, hogy ez sokszor szinte lehetetlen.

Sok nyugati társaság franchise-szerződések révén van jelen az országban, amelyek rájuk is kötelezettséget rónak. A McDonald’s végül félig-meddig jött csak el: a termékeit más néven, de tovább árulják az oroszok, cserébe az egészből semmi pénzük nem keletkezik.

Mindenki menne, de legalább nem maradna

A nyilvános nyilatkozatok és az értékpapír-felügyeleteknek tett bejelentések szerint a globális vállalatok több mint 59 milliárd dollár veszteséget szenvedtek oroszországi tevékenységük miatt. Az országot a nyugati államok szankciókkal sorozták meg, amely vagy ellehetetlenítette a működésüket, vagy nyomást helyezett rájuk, hogy kivonuljanak. Más társaságok egyszerűen az alapanyag-beszállítóiktól estek el, de további pénzügyi veszteségekre számíthatnak a szankciók gazdaságot sújtó hatása miatt.

Az orosz kormány is megnehezíti a vállalatok kivonulását. A kivonulások és szankciók hírére Vlagyimir Putyin elnök egy olyan törvényt fogadtatott el, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy államosítsa vagy lefoglalja azon vállalatok vagyonát, amelyek csökkentik a termelést vagy elbocsátanak bizonyos számú alkalmazottat. Oroszország megtiltotta a vállalatoknak az osztalék hazautalását és az eszközök, például gépek, feldolgozott anyagok exportálását azokba az országokba, amelyeket ellenségesnek tart.

Az orosz ügyészek, munkaügyi felügyelők és más kormányzati szervek kapcsolatba lépnek a vállalatokkal, amint bejelentik működésük csökkentését vagy Oroszországból való kilépési szándékukat. Ezek a látogatások, figyelmeztető levelek és idézések a kormányt kritizáló vállalati vezetők letartóztatással való fenyegetésekkel is járnak – számolt be a Wall Street Journal.

A francia Renault SA autógyártó 68 százalékos részesedését az AvtoVAZ orosz autógyártóban egy állami hátterű szervezetnek adta át egy rubelért és egy hatéves opcióért, amely alapján visszavásárolhatja részvényeit. A Renault több milliárd eurót fektetett be Oroszországban, és tavaly közel harmincszázalékos piaci részesedéssel rendelkezett. Emellett több mint negyvenezer embert foglalkoztatott az országban. Ám a Kremlből megérkezett az utasítás, hogy csak úgy nem vihetnek ki semmit az országból, ha menni akarnak, mindent államosítanak.

A néhány amerikai fillérnek megfelelő összegért történő eladás nemcsak a Renault korlátozott lehetőségeire világít rá, hanem arra is, milyen nehéz egy orosz vállalatot felértékeltetni a bizonytalanság közepette, amelyet Oroszország világtól való elszigeteltsége és gazdaságának iránya okoz.

Vannak nagy vesztesek

Nem sokkal az invázió után az A.P. Moller-Maersk A/S dán konténerszállító vállalat felfüggesztette az Oroszországba irányuló és onnan induló foglalásokat, leállította az orosz üzemanyag vásárlását, és úgy döntött, hogy eladja oroszországi eszközeit és tevékenységeit.

„Gyakorlatilag azonban nem olyan könnyű leállítani az üzleti tevékenységet egy olyan országban, mint Oroszország” – mondta Soren Skou vezérigazgató egy március közepén tartott részvényesi gyűlésen.

A Maersk több mint ötvenezer importfoglalással rendelkezett az Oroszországba irányuló úton. Megpróbált gyors szállításra törekedni, de néhányat a szankciók miatt átirányítottak vagy leállítottak. A Maersknek körülbelül ötvenezer konténere volt Oroszországban, amelyeket vissza akart kapni. Ez a szám júniusra 14 000-re csökkent, mondta egy szóvivő, de a tempó lelassult, mivel kevés hajó érkezik az orosz kikötőkbe, amely felpakolhatná az üres konténereket.

A Budweiser sörgyár, az Anheuser-Busch InBev SA megpróbálta megakadályozni, hogy ikonikus amerikai lágere Oroszországba áramoljon. A vállalatnak Ukrajnában és Oroszországban közös vállalkozása van az Anadolu Efes török sörgyárral. Március közepén az AB InBev közölte, hogy felkérte az Efest, az ellenőrző partnert, hogy állítsa le a Bud eladását Oroszországban.

Április végén az AB InBev közölte, hogy el kívánja adni a vállalkozásban lévő részesedését, és 1,1 milliárd dolláros értékvesztést tervez. A felek még mindig tárgyalnak, de egyelőre nehézkes az adásvétel.

Miután a vállalatok elkezdik keresni a potenciális vevőket, lehetőségeik korlátozottak. A nyugati cégek nem adhatnak el olyan feleknek, amelyek az Egyesült Államok vagy az Európai Unió szankciói alatt állnak. Aztán ott van az a kérdés, hogyan lehet kiszámítani egy üzlet értékét egy olyan piacon, amelyet hirtelen elvágtak a világ többi részétől.

A Société Générale SA francia bank eladta tevékenységét Vlagyimir Potanin orosz oligarchának, akit sem az USA, sem az EU nem szankcionált, és több mint hárommilliárd dollárral csökkentette bevételét. A hitelintézet a kevés szerencsés egyike.

Voltak, akik olcsón megúszták

Néhány oroszországi gyárral nem rendelkező vállalat, például az Apple leállította az oda irányuló szállításokat. Ők a termékeladás kiesésén veszítenek. Főként a luxusdivatmárkáknak lehet ez fájdalmas, mínuszaikat kevéssé kompenzálja, hogy az utolsó napokban az orosz elit szinte kifosztotta az LVMH vagy a Prada boltjait.

Sok vállalat számára Oroszország nem volt fontos értékesítési vagy befektetési piac, részben a politikai környezet és a Krím Ukrajnától való 2014-es orosz annektálása után bevezetett szankciók miatt.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)