Kemény tél jön, nagy a baj az olajjal és a gázzal

Békeidőkben a kőolaj-finomítók általában 5-10 dolláros hordónkénti haszonkulccsal számolnak, és gyakran fájdalmasan veszteséges időszakokon mennek keresztül. Ezúttal azonban pont a finomítás játssza a főszerepet az olajtermelő országok ellentmondásos lépései, az ukrajnai háború és az orosz olajexportot sújtó szankciók ellenére. Sok finomító árrése megugrott, a benzin világpiaci ára pedig emelkedik.

Három tényező magyarázza, hogy a kőolaj-finomítás miért van jelenleg reflektorfényben. Az első a beruházások hosszú távú visszaesése a fejlett gazdaságokban. A második tényező, amely megzavarta a finomítói üzletágat, a kínai klímapolitika: a hivatalos tervek szerint Peking 2025-re teljesen leállítja a legtöbb szén-dioxid-kibocsátású finomított termék exportját. A rossz hír az, hogy Kína a világ készleteinek nagyjából hét százalékát birtokolja, miközben a Föld nagy részén hiány van az óriási kereslet mellett.

A harmadik fontos tényező Oroszország ukrajnai háborúja és az ezt követő nyugati szankciók a szénhidrogén-exportjára. Mindezek hatása azonban egyelőre ellentmondásos. Kimutatások szerint ugyanis

Különösen Indiának ad el csökkentett árú nyersolajat, amely több mint 700 ezer hordóval importál naponta többet, mint az invázió előtt. De így is – a finnországi Centre for Research on Energy and Clean Air elemzése szerint – Oroszország esetében összességében 15 százalékkal esett vissza a kőolajexport májusban. 

A kőolaj-finomítás válsága még egy darabig folytatódhat. A közelgő atlanti-óceáni hurrikánszezon – amely az előrejelzések szerint a szokásosnál hevesebb lesz – leállíthatja a finomítókat a Mexikói-öbölben. Egy másik tényező az orosz olajexportra vonatkozó legutóbbi európai szankciók pontos időzítése és intenzitása. Ha ezeket agresszíven hajtják végre, az tovább hátráltathatja az ágazatot.

Miről szól az EU-s olajembargó?

Az európai uniós embargó a tengeri úton érkező olajat – az import mintegy kétharmadát – érinti, de a vezetékes olajat nem, elsősorban a belengetett magyar vétó miatt. Ugyanakkor Lengyelország és Németország is ígéretet tett a vezetékes behozatal megszüntetésére, ami azt jelenti, hogy az orosz olaj behozatalának 90 százalékát blokkolják.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy a megállapodás az orosz hadigépezet hatalmas finanszírozási forrását akasztotta meg. Az olajembargó a brüsszeli csúcstalálkozón jóváhagyott hatodik szankciós csomag része, amelyben mind a 27 tagállamnak meg kellett állapodnia.

Oroszország jelenleg az EU importált olajának 27 százalékát, földgázának 40 százalékát szállítja. Az államszövetség évente mintegy 400 milliárd eurót fizet Oroszországnak cserébe.

Megakadt a gázszállítás az Északi Áramlaton

A gázellátás fokozatos csökkentése orosz részről a potenciális üzemanyaghiány veszélyét idézi elő, és elképzelhető, hogy Európának nem lesz elég tartaléka télre. Oroszország az árakat is növelte, további nyomást gyakorolva azokra a gazdaságokra, amelyek már amúgy is magas inflációval és növekvő hitelfelvételi költségekkel küszködnek, emellett recesszióval néznek szembe.

Az Északi Áramlat, amely az Európába irányuló orosz üzemanyag fő útvonala, a gázszállítás jelentős visszaeséséről számolt be. A Gazprom a visszaesésért a hiányzó turbinaalkatrészeket okolta, amelyek a szankciók miatt Kanadában ragadtak. Európai tisztviselők és elemzők azonban elutasították ezt a magyarázatot.

Németország már készül a télre

Németország földgázának mintegy 35 százalékát Oroszországból importálja a háború előtti 55 százalékhoz képest, és a német kormány becslései szerint a legtöbbet fűtésre és gyártásra használják föl. Tavaly a földgázzal előállított villamosenergia-termelés a teljes németországi közüzemi villamos energia mintegy 15 százalékát tette ki.

Robert Habeck német gazdasági miniszter a The Wall Street Journal lapjának elmondta: a kormány felhatalmazza a közszolgáltató vállalatokat a széntüzelésű erőművek használatának kiterjesztésére. Ez biztosítaná, hogy Németországnak legyen alternatív energiaforrása, azonban tovább késleltetné a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket az országban.

Az új intézkedések célja, hogy az Oroszországból érkező, csökkenő gázszállítást télen használható tárolótartályokba tereljék.

Az intézkedések számos, korábban bejelentett lépésen túlmutatnak, amelyek célja Németország orosz gáztól való függésének csökkentése volt. A korábban kidolgozott tervek szerint a kormány az ipari felhasználók számára adagolhatná a gázt, ha télen kifogyna belőle. Habeck szerint a kormányzat intézkedett arról, hogy ne orosz forrásokból vásároljon gázt, és felgyorsítja egy cseppfolyósított földgázt fogadó terminál építését az Északi-tengeren, Wilhelmshaven közelében.

(Borítókép: David Ryder / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP)