Kemény tél jön, nagy a baj az olajjal és a gázzal

afp.com-20220308-PH-GTY-1239033494-highres
2022.06.24. 21:42
A kőolaj-finomítási üzletág válságban van, az oroszok pedig a háború előttinél több kőolajat exportálnak a szankciók ellenére is. Európa Oroszország felőli földgázellátása megakadt, Németország a legrosszabb forgatókönyvre is felkészül.

Békeidőkben a kőolaj-finomítók általában 5-10 dolláros hordónkénti haszonkulccsal számolnak, és gyakran fájdalmasan veszteséges időszakokon mennek keresztül. Ezúttal azonban pont a finomítás játssza a főszerepet az olajtermelő országok ellentmondásos lépései, az ukrajnai háború és az orosz olajexportot sújtó szankciók ellenére. Sok finomító árrése megugrott, a benzin világpiaci ára pedig emelkedik.

Három tényező magyarázza, hogy a kőolaj-finomítás miért van jelenleg reflektorfényben. Az első a beruházások hosszú távú visszaesése a fejlett gazdaságokban. A második tényező, amely megzavarta a finomítói üzletágat, a kínai klímapolitika: a hivatalos tervek szerint Peking 2025-re teljesen leállítja a legtöbb szén-dioxid-kibocsátású finomított termék exportját. A rossz hír az, hogy Kína a világ készleteinek nagyjából hét százalékát birtokolja, miközben a Föld nagy részén hiány van az óriási kereslet mellett.

A harmadik fontos tényező Oroszország ukrajnai háborúja és az ezt követő nyugati szankciók a szénhidrogén-exportjára. Mindezek hatása azonban egyelőre ellentmondásos. Kimutatások szerint ugyanis

Oroszország jelenleg több kőolajat exportál Ázsiába, mint a háború előtt.

Különösen Indiának ad el csökkentett árú nyersolajat, amely több mint 700 ezer hordóval importál naponta többet, mint az invázió előtt. De így is – a finnországi Centre for Research on Energy and Clean Air elemzése szerint – Oroszország esetében összességében 15 százalékkal esett vissza a kőolajexport májusban. 

A kőolaj-finomítás válsága még egy darabig folytatódhat. A közelgő atlanti-óceáni hurrikánszezon – amely az előrejelzések szerint a szokásosnál hevesebb lesz – leállíthatja a finomítókat a Mexikói-öbölben. Egy másik tényező az orosz olajexportra vonatkozó legutóbbi európai szankciók pontos időzítése és intenzitása. Ha ezeket agresszíven hajtják végre, az tovább hátráltathatja az ágazatot.

Miről szól az EU-s olajembargó?

Az európai uniós embargó a tengeri úton érkező olajat – az import mintegy kétharmadát – érinti, de a vezetékes olajat nem, elsősorban a belengetett magyar vétó miatt. Ugyanakkor Lengyelország és Németország is ígéretet tett a vezetékes behozatal megszüntetésére, ami azt jelenti, hogy az orosz olaj behozatalának 90 százalékát blokkolják.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy a megállapodás az orosz hadigépezet hatalmas finanszírozási forrását akasztotta meg. Az olajembargó a brüsszeli csúcstalálkozón jóváhagyott hatodik szankciós csomag része, amelyben mind a 27 tagállamnak meg kellett állapodnia.

Oroszország jelenleg az EU importált olajának 27 százalékát, földgázának 40 százalékát szállítja. Az államszövetség évente mintegy 400 milliárd eurót fizet Oroszországnak cserébe.

Megakadt a gázszállítás az Északi Áramlaton

A gázellátás fokozatos csökkentése orosz részről a potenciális üzemanyaghiány veszélyét idézi elő, és elképzelhető, hogy Európának nem lesz elég tartaléka télre. Oroszország az árakat is növelte, további nyomást gyakorolva azokra a gazdaságokra, amelyek már amúgy is magas inflációval és növekvő hitelfelvételi költségekkel küszködnek, emellett recesszióval néznek szembe.

Az Északi Áramlat, amely az Európába irányuló orosz üzemanyag fő útvonala, a gázszállítás jelentős visszaeséséről számolt be. A Gazprom a visszaesésért a hiányzó turbinaalkatrészeket okolta, amelyek a szankciók miatt Kanadában ragadtak. Európai tisztviselők és elemzők azonban elutasították ezt a magyarázatot.

Németország már készül a télre

Németország földgázának mintegy 35 százalékát Oroszországból importálja a háború előtti 55 százalékhoz képest, és a német kormány becslései szerint a legtöbbet fűtésre és gyártásra használják föl. Tavaly a földgázzal előállított villamosenergia-termelés a teljes németországi közüzemi villamos energia mintegy 15 százalékát tette ki.

Robert Habeck német gazdasági miniszter a The Wall Street Journal lapjának elmondta: a kormány felhatalmazza a közszolgáltató vállalatokat a széntüzelésű erőművek használatának kiterjesztésére. Ez biztosítaná, hogy Németországnak legyen alternatív energiaforrása, azonban tovább késleltetné a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket az országban.

Az új intézkedések célja, hogy az Oroszországból érkező, csökkenő gázszállítást télen használható tárolótartályokba tereljék.

Németország arra törekszik, hogy a gáztárolók 90 százalékra töltve legyenek decemberre. Jelenleg ez a szint még csak 56 százalékos.

Az intézkedések számos, korábban bejelentett lépésen túlmutatnak, amelyek célja Németország orosz gáztól való függésének csökkentése volt. A korábban kidolgozott tervek szerint a kormány az ipari felhasználók számára adagolhatná a gázt, ha télen kifogyna belőle. Habeck szerint a kormányzat intézkedett arról, hogy ne orosz forrásokból vásároljon gázt, és felgyorsítja egy cseppfolyósított földgázt fogadó terminál építését az Északi-tengeren, Wilhelmshaven közelében.

(Borítókép: David Ryder / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP)



  • Bérelnék
  • Bankszámla