A hidegháború óta nem látott készültségbe helyezi katonai erőit a NATO

„Megerősítjük azt a képességünket is, hogy konfliktus esetén több, előre telepített katonai felszereléssel, légvédelemmel tudjunk reagálni” – jelentette ki a NATO-főtitkára. Mint mondta, ennek keretében, többek között, megerősített parancsnokságra, korszerűsített védelmi tervekre lesz szükség, továbbá kiemelte, hogy „mindez védelmünk legnagyobb átalakítását jelenti a hidegháború óta”.

A hétfőn közzétett nemzeti védelmi költségvetéssel kapcsolatos jelentésre hivatkozva Stoltenberg elmondta, hogy az utóbbi nyolc évben emelkednek az európai szövetségesek védelmi kiadásai, kilenc ország érte el vagy haladta meg a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot. Tizenkilenc szövetséges ország pedig várhatóan 2024-ig eléri ezt a célt.

„A kétszázalékos arányt egyre inkább nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni” – emelte ki a NATO-főtitkára.

A mostani csúcs mindent megváltoztathat

Stoltenberg véleménye szerint a kedden kezdődő madridi NATO-csúcs átalakító jellegű lesz, és a szövetségesek várhatóan az új biztonsági helyzethez alkalmazkodó stratégiai koncepciót fogadnak el,

Továbbá foglalkozik a Kína által jelentett biztonsági kihívásokkal is. Hozzátette: a csúcstalálkozón a szövetségesek megegyeznek egymilliárd euró költségvetésű NATO Innovációs Alap létrehozásáról, amely a kettős felhasználású új technológiákba történő beruházást szolgálja.

További terjeszkedések

Várhatóan Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtási csomagról is megállapodnak. A NATO-főtitkár azt is bejelentette, hogy a csúcson előrelépést szeretnének elérni Finnország és Svédország történelmi jelentőségű NATO-tagsági kérelmével kapcsolatban, a szövetség valamennyi tagállamának aggályait figyelembe véve – derül ki az MTI közleményéből.

(Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatón beszél Belgiumban 2022. június 27-én. Fotó: Johanna Geron / Reuters)