Világmegváltó magyar ötlet, amely két év után már több mint százmilliárd forintot ér

Mi kell ahhoz, hogy egy fiatal magyar útjára indítson egy startupot, és mindössze két év alatt eljusson odáig, hogy a cég értéke három-négyszázmillió euróra (121-161 milliárd forintra) nőjön?

Egyrészről kemény munka, másrészről pedig olyan ötlet, amelyre mindenhol felkapják a fejüket, és valóban képes arra, hogy megváltoztassa a világot, ezáltal sorban álljanak érte hercegek és sejkek vagy épp a brazil kormány, amely két hónappal ezelőtt kötött üzletet egy ötvenmillió eurós projektre Mészáros Dáviddal, a SMARTKAS alapítójával és vezetőjével, aki szerint a siker harmadik fő oka, hogy

„Emiatt leomlanak a falak előttünk. Semmi előéletem és kapcsolatom nem volt Brazíliában, mégis három nap alatt sikerült eljutnom az önkormányzattól a szövetségi elnökig” – mondta Mészáros Dávid az Indexnek.

Megújuló okosüvegházak világszerte, egymilliárd eurós megaprojekt a Közel-Keleten

A Hollandiában bejegyzett SMARTKAS cég zöld, megújuló okosüvegházakat, beltéri farmokat tervez és hoz létre, vagyis egy megoldásban egyesíti a kettőt.

A kétéves startupnak jelenleg négy aktív – kettő Hollandiában, egy Angliában, egy pedig Brazíliában –, valamint tizenhárom fejlesztési projektje van, ebből öt-hat Magyarországon és Közép-Kelet-Európában lesz. A magyar tervekről annyit árult el Mészáros Dávid, hogy nagy cégekkel készül a fejlesztés, és nem beltéri, teljesen automatizált, inkább horizontális és hatalmas okosüvegházak lesznek.

Emellett zajlik a tervezés és a mérnöki munka a Közel-Keleten, ahol a cégvezető víziója szerint nem kicsi farmok épülnek, hanem egy nagy, méghozzá Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek hármas határára.

„Mindenki úgy tekint a Közel-Keletre, mint az új Oroszországra, Kínára, Egyesült Államokra, ám a populáció körülbelül akkora, mint Magyarország és Hollandia együttvéve, vagyis nem nagy gazdaság. Viszont sok a pénz, és mindenből a legnagyobbat akarják, így létrejöhet egy megaprojekt, amely teljesen fenntartható, és megújuló energiaforrásból robotikával, emberek nélkül örökké el tudja látni tisztított vízzel és étellel a három országot” – mondja Mészáros Dávid, aki azt is elárulja, hogy ez a projekt két és fél-három év múlva lesz aktuális, és nagyjából egymilliárd euróból jöhet létre.

Ez elsőre soknak tűnhet, de minden ország a GDP-jének az egy és tíz százalék közötti részét költi meg nem újuló agrár- és erdészeti költségekre – ami országonként több milliárdot tesz ki –, ám ha egy alkalommal ezt magától megújuló, robotikával működő, megújuló vízforrással és energiaforrással rendelkező egységre költi, a következő évben a pénzt már infrastruktúrára, oktatásra, közegészségügyre lehet fordítani.

Tanítsd meg az embert horgászni, és ne csak halat adj neki – tartja az angol mondás. Mert ha mindig halat adsz, akkor rendszeresen visszamegy érte, ám ha odaadod a technológiát, önállóvá válik

– mondja Mészáros Dávid, hozzátéve, hogy ez a SMARTKAS filozófiája is, és inkább házhoz viszik a megoldást, a technológiát, amelyet saját költségen karbantartanak, futtatnak, valamint ellátják a helyieket étellel, kiváltva ezzel az importot és az exportot.

Nem azért marketingelnek, hogy egyék a termékeiket, hanem azért, hogy felhívják a kormányok, nemzetközi szervezetek figyelmét, hogy miközben klímaváltozás van és nő a populáció, az önellátás egyre inkább ellehetetlenül, amit Brazíliában tovább ront az esőerdőirtás.

Találkozás Jair Bolsonaro brazil elnökkel

A brazíliai fejlesztés két évvel ezelőtt indult, és a cég másfél év alatt jutott el odáig, hogy kapott 77 hektár földet São João del-Reiben, amely három nagyváros, a Rio de Janeiro–Sao Paulo–Belo Horizonte-háromszög közepén található, ami azért is érdekes, mert ez a három város ötven-hatvan százalékot tesz ki a világ ötödik legnagyobb országának GDP-jéből.

Az ötvenmillió eurós projekt 77 hektáron valósul meg, amelyből húsz hektár lesz felépítve üvegházakkal, ahol évi tíz-tizenkétezer tonna paprikát, paradicsomot, epret és salátaféléket termesztenek. A többi részt a természetvédelem és fenntarthatóság miatt újraültetik fákkal, növényekkel, kutatókertekkel.

Ez csak egy része a projektnek

– hangsúlyozza Mészáros Dávid. A cég ugyanis megállapodott a kormánnyal, hogy minden egyes hektár felépített üvegház után két-háromszáz hektár esőerdőt kap cserébe, amelyet szatelittel és drónokkal monitoroznak, hogy azokon a területeken ne legyen semmilyen illegális aktivitás, valamint követni tudják a vadállományt. Az esőerdő-védelmi drónprogram adatait elérhetővé teszik a világ számára, így Brazília megmutathatja, hogy valóban megvédi ezeket a területeket, a cég pedig segít a kormánynak, hogy önellátó legyen.

Egy hektár SMARTKAS nagyjából száz-kétszáz hektár esőerdőt tud kiváltani

– mondja Mészáros Dávid, hozzátéve, hogy modernizálják az ételdisztribuciós centereket, valamint beiktatnak egy programot, amely a termény eljutását jegyzi a termelés kezdetétől a fogyasztókig, akik a publikus adatoknak köszönhetően megnézhetik, hogy nem importált áruról van szó, de az is nyilvánosan elérhető lesz, hogy hány liter vizet mentenek meg vagy használnak fel újra, és a cég azt is nézi, hogy az adott termés nem hagyja-e el az államhatárokat.

Az építkezés januárban kezdődik, és 2023 végére, 2024 elejére készül el. Körülbelül kétezer embernek ad munkát, valamint húsz-huszonöt millió euró közötti bevételt jelent évente.

Brazíliában hatalmas sikere van a technológiának. A cég már kapott négy másik államtól ajánlatot, hogy építsenek ott is okosüvegházakat, de a nagy érdeklődést mutatja az is, amilyen fogadtatásban része volt a SMARTKAS alapítójának.

São João del Rei apró falunak számít Brazíliában, Szombathelynél is kisebb. Hétvégén érkeztünk, hétfőn pedig lezárták az összes utat, és rendőrkonvojjal vittek a rendőr-főkapitánysághoz, amellyel szemben van egy stadion. Na, annak a közepén találkoztam a város szövetségi képviselőjével, aki helikopterrel érkezett

– mesélte az első tapasztalatait Mészáros Dávid, aki a következő napokban számos képviselővel, államtitkárral, miniszterrel egyeztetett, majd alá is írtak egy rendeletet, amelyet kizárólag a SMARTKAS miatt hoztak létre, hogy a cég megkapja a 77 hektáros földet. Ezt még az állami televízió is közvetítette.

Ám ez még csak a kezdet volt, ugyanis a holland cég magyar vezetője az elnöki palotába volt hivatalos egy kiemelt eseményre, amelyen Jair Bolsonaro brazil elnök tartott előadást, és végül beültették az egyik szövetségi képviselő helyére az első sorba.

„Miután véget ért az előadás, kezet fogtunk, és váltottunk néhány szót. Rendkívül közvetlen volt, és mondta, hogy támogatja az ötleteinket és a projektünket, én pedig megköszöntem neki a vendégszeretet és azt, hogy minden miniszterével tudtam beszélni, akivel szerettem volna” – mondja a SMARTKAS alapítója az Indexnek.

Megoldás a népességnövekedés problémájára

És hogy miért ilyen népszerű a magyar technológia?

A világban válság van, ám ezt nem az orosz–ukrán háború váltotta ki

– mondja Mészáros Dávid, aki szerint rengeteg jelzést kaptunk már, legyen szó az ellátási lánc kríziséről, a koronavírus-járványról, a gazdasági válságról, hogy csak a közelmúltról beszéljünk.

Csakhogy a SMARTKAS alapítója szerint a probléma gyökere sokkal régebbre nyúlik vissza. A világnépesség a hatvanas évek óta a két és félszeresére nőtt, ehhez képest az élelmiszertermelés csupán harminc százalékkal.

Viszont nyolcszáz százalékkal nőtt a permetszerek felhasználása, miközben az elmúlt hatvan évben 90-95 százalékkal csökkent a hatékonyságuk, ami azt jelenti, hogy száz literből öt-tíz liter hasznos

– teszi hozzá, egyúttal kiemeli, hogy pontos adatai vannak erről a hatvanas évekig visszamenően; akkor kellett volna átállni fenntarthatóbb mezőgazdaságra, élelmiszer-ellátásra.

Sőt akkor kellett volna elkezdeni foglalkozni az éghajlattal, a klímával is, mert akkor fajult el minden.

Mostanra 850-900 millió alultáplált ember él a Földön, közülük 150 millió öt év alatti gyermek, akiknek az állapota már visszafordíthatatlan, ezt már nem lehet kijavítani. Ezzel szemben 2,2 milliárd ember túltáplált globálisan

– mondja Mészáros Dávid, aki szerint az élelmiszer-ellátással rengeteg a probléma, a világ túlságosan is az importra, az exportra és a globalizációra hagyatkozott az elmúlt húsz évben, ahelyett hogy saját maga termelne meg mindent. Azt szeretné látni, hogy a világ – és elsősorban Magyarország – függetlenedjen mindenkitől, így Európától és természetesen Oroszországtól is, márpedig ezt el lehet érni technológiai megoldásokkal.

Az ENSZ szerint tízmilliárd lesz a népesség 2050-re, ám szerintem már egy évtizeddel korábban elérjük ezt a számot. Kína és India a népességnövekedési kontrollban látja a megoldást, ám egy új élelmiszer-ellátási rendszer rengeteg embert tudna ellátni, akár 12-15-20 milliárd embert is

– véli a magyar cégvezető.

Sokaknak tesznek keresztbe

Azt Mészáros Dávid is érzi, tudja, hogy amivel foglalkoznak, az sokaknak szúrja a szemét, mondhatni, beléptek a nagyok játszóterére, ahol több száz milliós üzletek köttetnek, ahol aligha örülnek annak, ha olyan technológia érkezik semmiből, amely egy csapásra kiváltja például az exportot és az importot, és kiderül, hogy valójában sokkal egyszerűbben megoldható lenne az emberek ellátása.

Sok embernek teszünk keresztbe, kaptunk is már fenyegetést. Beleütöttük az orrunkat valamibe, ami sokaknak nem tetszik

– mondja Mészáros Dávid, aki világmegváltó ötletével csupán két év alatt olyan vállalkozást épített fel, amely már most több mint százmilliárd forintot ér, és amely hallatán nemcsak hercegek és sejkek, hanem még Jair Bolsonaro brazil elnök is elismerően csettint.

(Borítókép: SMARTKAS)